A térd sérülésének diagnosztizálása MRI-vel

A Ligament, Tendon vagy Meniscus sérülés okainak felderítése

A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egy olyan technológia, amelyet gyakran használnak a térdproblémák forrásainak vizsgálatához. Mágneses hullámok sugárzásával működik, amelyek a szöveteket, csontokat és szerveket különböző módon mászik ki. Ezeket a hullámokat olyan képekké alakítjuk át, amelyeket a diagnózisra használhatunk.

Az MRI-kat nem használják fel önmagukban, hogy diagnózist hozzanak létre, de gyakran erős bizonyítékot szolgáltatnak az egyiknek a támogatására.

Térdenzitással, fertőzéssel vagy ízületi zavarokkal szembesülve az orvosok gyakran MRI-t használnak nemcsak az ok felfedésére, hanem segítik a kezelési tervet.

Míg egyesek az MRI-ket bántalmazzák, vagy azért, mert klausztrofóbiásak vagy zavaróan zajosak, felbecsülhetetlen értékű eszközök, amelyek kevésbé invazív diagnosztikai eszközöket kínálnak. Néhány gyakoribb MRI használata közül:

Meniscus Könnyek diagnosztizálása

A meniszkusz a térd térdharcának ékessége, amely segíti a párnát, stabilizálja és átadja a súlyt a térdízületen.

Ha valaha a meniszkusz szakadt, az MRI azt mutatja, hogy a tipikus háromszög alakja vagy eltolódott vagy megváltozott. Bizonyos esetekben a szakadt rész a térdízület középpontjába kerül (általában "vödörkar nyúl").

Bizonyos rendellenességek MRI-jelentésben szerepelnek, mint "intrasubstance jel". Ez nem jelenti azt, hogy a meniszkusz feltétlenül szakadt; egyszerűen azt mondja, hogy a meniszkusz nem úgy tűnik, ahogy kellene.

Lehet, hogy a normál elöregedés vagy a megnövekedett vascularitás a gyermekek és a fiatal felnőttek körében gyakori. További vizsgálatra lenne szükség a végleges diagnózis eléréséhez.

A ligament sérülések diagnosztizálása

A térd ligamentuma a rugalmas, szálas szövet rövid sávja, amely összehúzza a térdcsuklót és mérsékli a térdmozgást.

Négyféle szalagvizsgálatot vizsgálunk, amikor vizsgálatot folytatunk:

Míg a normál ACL-t gyakran nehéz látni az MRI-n, az ínszalag bármilyen könnyeit az esetek 90% -ában (leggyakrabban csontrombolás és törés esetén) látják. Az ACL az, ahol a legtöbb ligament sérülések fordulnak elő.

Ezzel ellentétben a PCL könnyebben látható az MRI-nál, mivel körülbelül kétszer akkora, mint az ACL. Az elkülönített könnyek viszonylag ritkák. Ha előfordul, akkor általában a szalagszálak elkülönült megzavarása.

Eközben az MCL és az LCL sérülései általában térddegéshez társulnak (általában a "térdig érő víz"). MRI lehet diagnosztizálni a sérülés mértékét, amelyet folyadék (I. fokozat) jelenléte, folyadék és részleges szalagok (II. Fokozat) megzavarása vagy teljes zavar (III. Fokozat) jellemez.

A III. Osztályú sérülések jellemzően műtétet igényelnek.

Tendon problémák diagnosztizálása

Az ín egy kemény, ropogós szál, amely összeköti az izmokat a csontokkal. Az MRI-ben látható két inak a quadriceps-ín (amely összeköti a combizmokat a térddel) és a patelláris ín (amely összeköti a csontcsontot a térdre).

MRI lehet a krónikus tendinitis (íngyulladás) vagy az íntörések kimutatására (bár ez általában a fizikai vizsgálat során nyilvánvaló). Tünetgyulladás esetén - például a "jumper térdénél" látható - az MRI általában progresszív térdérzéseket tár fel heves hegesedés, gyulladás és az inak alakváltozása formájában.

> Forrás:

> MacMahon, P. és Palmer, W. "A biomechanikai megközelítés az akut térd sérülések MRI-jáért". 2011-ben; 197 (3): 568-577.