Az ízületi baktériumok szerepet játszhatnak az irritábilis bél szindrómában (IBS). Ha IBS szenvedsz, néha úgy gondolja, hogy háború folyik a test belsejében. Nos, a legfrissebb IBS-kutatás azt sugallja, hogy talán valamiért.
Az Ön bélrendszere tele van különböző baktériumok milliárdjaival; összesen ezeket a baktériumokat a bélflóra nevezik.
Az optimális egészségi állapotban mindezek a baktériumok szépen együtt játszanak. Sajnos vannak olyan esetek, amikor a bélflóra egyensúlyát zavarják, egy olyan állapotot, amelyet bél diszbiózisnak neveznek, ami kellemetlen gastrointestinalis tüneteket okoz. Ez több okból is előfordulhat, például gastroenteritis (gyomorfájdalom) vagy egy antibiotikum utánkövetése. A kutatás világában új jelek vannak arra, hogy a bélflórában bekövetkező folyamatos zavarok hozzájárulhatnak ahhoz a kényelmetlenséghez, amelyet IBS-nek ismersz. Ezek az eredmények négy egymással összefüggő területről származnak:
Post-infektív IBS
A bizonyítékok elkezdenek felépülni, ami azt jelzi, hogy az IBS bizonyos betegekben az emésztőrendszerben fellépő akut bakteriális fertőzés után alakul ki. Az ilyen fertőzéssel szembesülő egyének tanulmányai azt találták, hogy körülbelül 25% -uk továbbra is a kezdeti betegség után hat hónap múlva továbbra is kellemetlen GI-t tapasztal.
Még inkább zavaró az a megállapítás, hogy minden 10 olyan személy közül, akik súlyos GI-fertőzést tapasztalnak, az IBS néven ismert folyamatos rendellenességgel jár. Ezekben az esetekben az emésztőrendszeri betegség akut mellékhatásainak egyértelmű azonosítása, a fertőzés utáni IBS (IBS-PI) besorolása.
A laboratóriumi kutatások konkrét nyomokat kínálnak az IBS-PI tekintetében. A perifériás bélés szövetének biopszia szerinti eljárását alkalmazva a vizsgálók több gyulladásos és szerotonin-rokon sejtet találtak az IBS-t kifejlődő személyek rektális szövetében. Ez további bizonyítékot szolgáltat a gyulladás és az agy-gut kapcsolat szerepére az IBS tüneteinek fenntartásában.
A probiotikumok
Az IBS bakteriális részvételének további bizonyítéka a probiotikumok hatékonysága a tünetek csökkentésében. A probiotikumok "barátságos" baktériumok néven ismertek, mert úgy gondolták, hogy hasznosak az emésztőrendszer egészségi állapotában. Bár az IBS probiotikumokkal való hasznosságáról szóló jelentések többsége az anekdotikus jelentésekből származik, egy bizonyos típusú probiotikum, a Bifidobacterium infantis klinikailag kimutatták, hogy csökkenti az IBS tüneteit. Úgy gondolják, hogy a probiotikum kiegészítés segíteni tudja a baktériumok bélflórán belüli helyreállítását egy optimális egyensúlyi állapot felé.
Kis intesztinális bakteriális túlnövekedés (SIBO)
A vékonybél bakteriális túlnövekedése (SIBO) olyan állapot, amelyben a vékonybélben rendkívül nagy a baktériumok száma. Egy új és kissé ellentmondásos elmélet azonosítani kívánja a SIBO-t, mint az IBS elsődleges okát .
A SIBO-elmélet támogatói úgy vélik, hogy a SIBO a hasmenés, a hasmenés és a székrekedés motilitási változásai, valamint az IBS-betegek viscerális túlérzékenységét jelzi.
A SIBO-t általában olyan teszt segítségével diagnosztizálják, amely a laktulózt tartalmazó italok bevétele után a levegőben lévő hidrogén mennyiségét méri . A laktulóz olyan cukor, amelyet szervezetünk nem szív el, ezért a baktériumok a bélrendszerben fermentálják. Ha a hidrogén mennyisége a lactulose oldat alkoholtartama után rövid ideig magas, úgy vélik, hogy tükrözi a vékonybélben a baktériumok abnormálisan magas szintjét.
Az ellentmondás ellentmondó jelentésekre támaszkodik a hidrogén-légzés-vizsgálat pontosságáról, valamint ellentmondó jelentések arról, hogy hány IBS-beteg esetében a kórosan magas vizsgálati eredményeket produkálnak. Jelenleg az IBS kutatás területén az a következtetés vonható le, hogy a SIBO releváns lehet az IBS betegek bizonyos részhalmaza szempontjából.
antibiotikumok
Egy másik kutatási terület, amely azt jelzi, hogy a bélbaktériumok szerepet játszanak az IBS-ben a SIBO-elméletből és bizonyos antibiotikumok sikeres alkalmazásából IBS kezelésként. Két antibiotikumot használnak, a rifaximin és a neomicin, a rifaximin pedig a hatékonyság szempontjából enyhe élességet mutat. Ezeket az antibiotikumokat azért választották ki, mert nem felszívódtak a gyomorban, ezért azt gondolják, hogy képesek lesznek megtámadni a vékonybélben rekedő baktériumokat. Tanulmányok kimutatták, hogy ezek az antibiotikumok jelentős tünetek javulását eredményezik, és a hidrogén légvételes vizsgálat pozitív változásaival is járhatnak. Az antibiotikumok használatának hátrányai nagy költséggel járnak együtt, és aggodalomra adnak okot, hogy hozzájárulnak a rezisztens baktériumok kialakulásához. Az antibiotikumokat csak azoknak az egyéneknek írják fel, amelyekben a hidrogén-légzésvizsgálat a bakteriális túlnövekedés jelenlétét jelzi a vékonybélben.
> Források:
> Drossman, D. "Bakteriális túlnövekedés kezelése az irritálható bél szindrómában", Annals of Internal Medicine 2006, 145: 626-628.
> Fumi, A. & Trexler, K. "Rifaximin-kezelés az irritálható bél szindróma tüneteinek kezelésére" The Annals of Pharmacotherapy 2008 42: 408-412.
> Garcia Rodriguez, L. & Ruigomez, A. "Az irritábilis bél szindróma fokozott kockázata bakteriális gasztroenteritis után: kohortanalízis" BMJ 1999 318: 565-566.
> Gwee, K., Collins, S., Read, N., Rajnakova, A., Deng, Y., Graham, J., McKendrick, M. & Moochala, S. "Az interleukin 1ß rektális nyálkahártya- szerzett fertőzés utáni irritábilis bél szindróma Gut 2003 52: 523-526.
> Lin, H. "Vékonybél bakteriális túlnövekedés" Journal of the American Medical Association 2004 292: 852-858.
> O'Mahony, L., McCarthy, J., Kelly, P., Hurley, G., Luo, F., Chen, K., O'Sullivan, G., Kiely, B., Collins, Shanahan, F. & Quigley, E. "Lactobacillus és bifidobacterium irritábilis bél szindrómában: Tüneti válaszok és összefüggés a citokin profilokkal" Gastroenterology 2005 128: 541-551.
> Pimental, M., Park, S., Mirocha, J., Kane, S., & Kong, Y. "A nem abszorbeált orális antibiotikum (rifaximin) hatása az irritálható bél szindróma tüneteire" 145, 557-563 (2006).
> Sharara, A. Aoun, A., Abdul-Baki, H., Mounzer, R., Sidani, S. & ElHaii "Rifaximin randomizált kettős vak placebo-kontrollált próba abdominalis bloating és flatulence betegeknél" of Gastroenterology (2006) 101: 326.
> Spiller, R. "Postinfectious irritable bowel syndrome" Gastroenterology 2003 124: 1662-1671.