Az IBS Római kritériumai

Ez az iránymutatáscsoport segíthet az IBS diagnosztizálásában

Az irritálható bél szindrómát (IBS) nagyrészt kizárási feltételnek minősítik. Más szavakkal, az IBS-t rendszerint diagnosztizálják, miután a tünetek minden egyéb oka, például fertőzés vagy betegség, kizártak. Ez költséges, időigényes és elég kellemetlen a betegek és az orvosok számára. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején a kutatók súlyos rendellenességként kezdtek jobban megvizsgálni az IBS-t, és nem pszichoszomatikus problémát.

A Rómában, Olaszországban 1988-ban megrendezett 13. Nemzetközi Gasztroenterológiai Kongresszuson egy orvoscsoport meghatározott kritériumokat határozott meg az IBS pontosabb diagnosztizálására. A "Római kritériumok" néven ismertté vált iránymutatások, amelyek körvonalazják a tüneteket és olyan paramétereket alkalmaznak, mint például a gyakoriság és az időtartam, lehetővé teszik az IBS pontosabb diagnózisát.

A Római kritériumok több módosítás és frissítésen mentek át az eredeti megalakulása óta. Ez azt eredményezte, hogy egyre jobban segít az IBS diagnosztizálásában. A legújabb inkarnáció 6 éve fejlesztés alatt áll, és 117 szakértő bevonásával készült.

A római IV kritériumok

Az IBS Római IV kritériumai:

Visszatérő hasi fájdalom, átlagosan legalább 1 nap / hét az elmúlt 3 hónapban, amely a következő két vagy több kritériumhoz kapcsolódik *:

  • Kapcsolódás a kiszökítéshez

  • A széklet gyakoriságának változásával összefüggésben

  • A széklet formájának (megjelenésének) megváltozásával kapcsolatos.

* Az elmúlt 3 hónapban teljesített kritérium, amelynek tünetei a diagnózis előtti legalább 6 hónappal kezdődtek

Igazi nyelven ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy IBS-t diagnosztizáljanak, az elmúlt 3 hónapban egy személynek legalább hetente 1 napig tüneteket kellett szenvednie. A tünetek a széklet kiszáradásához is kapcsolódhatnak (átmenő széklet vagy pooping), változást okozhat, hogy milyen gyakran lép be egy személy a fürdőszobába, és változás következik be a széklet megjelenésében (például keményebb vagy lazább).

A tünetekkel együtt járó három jel közül kettőnek kell lennie.

Az idő másik fontos tényezője a Római kritériumoknak: nem csak a jelek és tünetek jelenhetnek meg az elmúlt 3 hónapban, legalább 6 hónappal ezelőtt kezdődött. Ez azt jelenti, hogy az IBS nem diagnosztizálható legkorábban 6 hónappal a tünetek megjelenése után.

Sokkal több a Római kritériumok, és az orvosok számára számos információ áll rendelkezésre arról, hogyan kell használni a betegek diagnosztizálására és kezelésére. Minden frissítéssel a Római kritériumok tovább finomítják, hogyan diagnosztizálják az IBS-t és más funkcionális feltételeket. Néhány sorból elment, hogy sokkal színesebbé és részletesebbé váljon, ami segítséget nyújt az orvosoknak az IBS tüneteinek és tüneteinek értékelésében. Az IBS nem egy homogén állapot, hanem spektrum, és az emberek különböző formáit tapasztalhatják, beleértve a hasmenés túlsúlyát és a székrekedés dominálását, és váltakozva a székrekedés és a hasmenés között. Ráadásul különbségek lehetnek abban, hogy a férfiak és a nők hogyan írják le a helyzetet és reagálnak rá, így a Római kritériumok megpróbálják ezt megragadni.

Az IBS egyéb tünetei

A Római kritériumok rövid részletében felsorolt ​​tünetek nem feltétlenül az IBS egyetlen mutatói.

Az IBS extraintesztinális tünetei a következők lehetnek:

A római kritériumok története

A Római kritériumok nem voltak széles körben elfogadva, ha eredetileg bemutatták, de az első felülvizsgálatuk után jobbak voltak. Ez a második változat, amelyet 1992-ben hoztak létre, és amely Róma II néven ismert, kiegészítette a tünetek jelenlétét és a fájdalmat mint mutatót. A Róma III tovább bővítette azt, ami IBS-nek számít, és amelyet 2006-ban jóvá nem hagytak.

Az első kísérlet az IBS tüneteinek osztályozására Manning kritériumokként ismert. Később kiderült, hogy ezek a kritériumok nem elég konkrétek és megbízhatatlanok az IBS-szel rendelkező férfiak számára.

A hiányosságok ellenére a Manning kritériumok nagyon fontos lépést jelentettek az IBS tüneteinek meghatározásában.

A Manning kritériumok:

  1. A gyakoribb bélmozgásokhoz kapcsolódó fájdalom kialakulása
  2. A fájdalom kialakulásához társuló lazább széklet
  3. A fájdalom enyhíti a széklet átadását
  4. Jelentős hasi puffadás
  5. A befejezetlen evakuálás érzése az idő több mint 25% -át teszi ki
  6. A hasmenés nyálkahártya több mint 25% -a

Forrás:

> Schmulson MJ, Drossman DA. "Ami új a Róbert IV." J Neurogastroenterol Motil, 2017 Apr; 23 (2): 151-163.