A Hepatitis C fertőzések gyors terjedése széles körű genetikai változásokra
A világon jelenleg 11 különböző genetikai törzs (genotípus) található a hepatitis C vírusban (HCV), bár a legmagasabb előfordulást az 1-7. Genotípusok mutatják. Ezen túlmenően minden egyes genotípust tovább lehet bontani specifikus altípusokra, amelyek numerikusan vannak besorolva (pl. a HCV 1a vagy 1b genotípus).
A genotipizálás létfontosságú, mivel segítséget nyújt az orvosoknak abban, hogy mely drogok fogják hatékonyabban dolgozni az adott vírus (vagy vírusok esetén, ha több HCV genotípust is fertőznek).
Az azonosítás folyamata nem egyszerűen csak egy egyszerű vérvizsgálatot igényel, amelynek mintáját a polimeráz láncreakció (PCR) mérési módszerrel analizálják.
1. genotípus
Az 1. genotípus a leggyakoribb HCV genotípus Észak-Amerikában és Európában, és az összes fertőzés közel 80% -át teszi ki az Egyesült Államokban. Az 1. genotípusú fertőzések a legnehezebben kezelhetőek, bár az újabb direkt hatású vírusellenes szerek (DAA-k) mind az újonnan kezelt, mind a korábban kezelt betegeknél. Az 1. HCV genotípust tovább lehet bontani az 1a, 1b és 1c altípusokra.
2. genotípus
A 2. genotípus a második leggyakoribb HCV genotípus az USA-ban, ami az összes fertőzés körülbelül 10% -át teszi ki. A DAA bevezetése előtt ez volt az egyik könnyebben kezelt genotípus, és a betegek 80% -os eséllyel képesek fenntartható vírusreagálást (SVR) elérni a gyógyulással. Napjainkban ez a szám sok korábban kezelt betegben közelíti meg a 90% -ot, és az újonnan kezelt betegeknél akár 99% is.
A 2. genotípusnak három fő altípusa is van: 2a, 2b és 2c.
3. genotípus
A 3. genetípus endemikus Délkelet-Ázsiában, és egyenlőtlenül oszlik el Ausztráliában, Indiában és a Távol-Kelet más részein. Becslések szerint az amerikaiak körülbelül 6% -ának van HCV 3. genotípusa, amely két fő altípusra bontható: 3a és 3b.
4. genotípus
A 4. genotípus a leggyakoribb Afrikában, a Közel-Keleten és számos kelet-európai országban. Egyiptomban különösen magas a 4. genotípusú fertőzöttek száma, valamint a világon a legnagyobb HCV-populáció. A HCV fertőzések magas aránya e régiókban nagyrészt a vírus széles genetikai sokféleségét jelenti, amelyek a 4a, 4b, 4c, 4d és 4e altípusokat tartalmazzák.
5. genotípus
Az 5-ös genotípust leggyakrabban Dél-Afrikában látják, és egy kis genetikai változatnak tekinthető egy fő altípussal: 5a.
6. genotípus
Az 5-ös genotípus gyakori Dél-Kínában, Hongkongban és más délkelet-ázsiai országokban. Az 5. genotípushoz hasonlóan egy fő altípus is létezik: 6a.
7. genotípus
A 7-es genotípust 2014-ben nyilvános adatbázisokhoz adták hozzá, és Thaiföldön és a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig azonosították. Ennek egyik fő altípusa: 7a.
Ezenkívül a 9., 10. és 11. genotípust azonosítják, bár a fertőzések viszonylag elszigeteltek Vietnamban és Indonéziában.
Genotípusú HCV kezelés
Közvetlen hatású vírusellenes szerek megjelenésével a betegek széles körű HCV kezelési lehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg az US Food and Drug Administration a következő DAA-kat engedélyezi az 1-4. És 6. HCV genotípusú betegek számára:
- Daklinza (daclatasvir) : HCV 3. genotípus
- Harvoni (sofusbuvir + ledipasvir) : HCV 1. genotípus
- Sovaldi (sofusbuvir) : HCV genotípusok 1, 2, 3 és 4
- Technivie (ombitasvir + paritaprevir + ritonavir) : HCV genotípus 4
- Viekira Pak (ombitasvir + paritaprevir + ritonavir dasabuvirral együtt) : HCV 1. genotípus
- Olysio (szimepíria) : HCV 1. genotípus
- Zepatier (grazoprevir + elbasvir): HCV genotípusok 1, 4 és 6
Forrás:
Rockstruh, J. "Összefoglalás az EASL 2015-ről a hepatitis C-re vonatkozóan Az összes orális HCV DAA terápia az optimalizálás felé vezető úton: még sok tanulnivaló." A máj tanulmányozásának európai szövetsége (EASL) 50. ülése. 2015. április 22-26. Bécs, Ausztria.
Országos Emésztőszervi Betegségek Információs Központ. "Krónikus hepatitis C: jelenlegi betegség kezelése."
Amerikai Veteránügyi Minisztérium. "Hepatitis C genotípus".