Bronchopleural fistulák okai és kezelése

A bronchopleuralis fistula rendellenes átjáró (a sinus traktus), amely a tüdőben lévő nagy légutak ( a hörgők ) és a tüdővonalak (a pleura üreg) közötti membránok közötti tér között alakul ki. Amikor egy ilyen átjáró alakul ki, a tüdőbe belélegzett levegő áthaladhat a folyosón és beléphet a pleurális térbe.

Okoz

Számos olyan körülmény, amely bronchopleuralis fistulát okozhat.

Ezek közül néhány:

Mennyire gyakori ez?

A bronchopleuralis fisztulák előfordulási gyakoriságát vizsgáló tanulmányok eltérnek, de úgy tűnik, hogy a műtétek 1,5-28 százaléka fordul elő, beleértve a tüdő eltávolítását. Amint korábban említettük, nagyobb valószínűséggel fordul elő szélesebb körű műtéteknél, és nagyobb valószínűséggel fordul elő jobboldali pneumonectomia után, amikor mechanikus szellőzésre van szükség a műtétet követően hosszabb ideig, és amikor nagy sugárterhelésről van szó a műtétre.

A bronchopulmonalis fistulát leggyakrabban a tüdõszervi beavatkozás után 1-2 héttel lehet megtalálni, habár a műtét után még egy fisztula is jelentkezhet.

Tünetek

Amint azt a diagnózis alatt alább megjegyeztük, a bronchopleuralis fistulát gyakran diagnosztizáljuk a képalkotó leletek alapján, amikor állandó légáramlás alakul ki. A tünetek jelenlétében könnyen elbocsáthatóak, mivel tünetek, amelyek tüdőfertőzések és műtétek után várhatóak lehetnek, például tartós köhögés, vér köhögése vagy légszomj.

Diagnózis

A bronchopleuralis fistulák diagnózisát rendszerint radiológiai leletek alapján végzik. A CT-vizsgálat gyakran a betegség diagnosztizálásának választéka, és a pleurális térben fokozott levegőt vagy folyadékot (gyakran gennyes vagy empiémát ) mutathat.

A bronchopleuralis fistulát rendszerint klinikailag gyanítja, hogy folyamatos légzárást észlel. Más szavakkal, ezeket a fistulákat gyakran fedezzük fel, amikor a mellkasi csövet a tüdõ mûtétet követõen nem lehet eltávolítani a tartós levegõszivárgás miatt. Lehet, hogy folyamatos buborékolódás következik be, vagy csak egy légzárlat jelenhet meg az inspiráció vagy a lejárat ideje alatt. Kis levegőszivárgás esetén a buborékolás csak kényszermunka vagy köhögés esetén lehetséges.

Kezelés

A kezelést sebészi úton vagy endoszkóposan lehet végezni bronchoszkópiás tubuson keresztül (néha ez az egyetlen módszer, ha a beteg instabil), és a közelmúltban végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy az endoszkópos eljárások biztonságosabbak és hatékonyabbak lehetnek, vagy a legtöbb ember számára.

Függetlenül attól, hogy az eljárás során a folyadék a pleurális térben (thoracentesis vagy mellkasi csövön keresztül) és az intravénás antibiotikumokkal való elvezetése fontos.

Prognózis

A bronchopleuralis fistula a tüdőrákos műtét komoly szövődménye, a halálozás (halálozás) aránya 10-27 százalék, a vizsgálat függvényében.

A gyors felismeréssel és konzervatív kezeléssel valószínű, hogy javulni fog a bronchopleuralis fistulák prognózisa.

Szintén ismert: bronchopleural légszivárgás, BPF

Példák: Sam tüdõrákos pneumonektómia után bronchopleuralis fistulát fejlesztett ki, és hosszabb ideig kellett várnia a kórházban, mint ahogyan azt várták.

> Források:

> Birdas, T. et al. A bronchopleuralis fistulának a jobb pneumonectomia után bekövetkező kockázati tényezői: megvédi a csonk divertikulumát? . A Sebészeti Onkológia Annals . 19 (4): 1336-42.

> Boudaya, M. et al. A posztoperatív bronchopleuralis fistulák konzervatív kezelése. A Thoracic és a Cardiovascularis Sebészet Journalja . 2013. 146 (3): 575-9.

> Fuso, L., Varone, F., Nachira, D. és mtsai. Lobektomia és pneumonectomia bronchopleuralis fisztula incidenciája és kezelése. Tüdő . 194 (2): 299-305.