Kapilláris szerkezete és funkciója a testben

Milyen szerepet játszanak a kapillárisok a keringési rendszerben?

A kapillárisok a legkisebb erek a testben, összekötve a legkisebb artériákat a legkisebb vénákkal. Ezeket az edényeket gyakran "mikrocirkulációnak" nevezik.

A kapillárisok szerkezete

A kapillárisok nagyon vékonyak, kb. 5 mikrométer átmérőjűek, és csak két sejtrétegből állnak; az endothel sejtek belső rétege és a hámsejtek külső rétege.

Annyira kicsiek, hogy a vörösvérsejteknek egyetlen fájllal kell áramolniuk. Ha az emberi test összes kapillárisja egyetlen fájlba sorolt, akkor a vonal több mint 100 000 mérföldet húzna meg. Becslések szerint az átlagos emberi testben 40 milliárd kapilláris van. A sejtréteget körülöleli valami, amit a pincében lévő membránnak neveznek, a kapillárist körülvevő fehérje réteget.

Kapillárisok a keringési rendszerben

A kapillárisokat a vérkeringés központi részének tekintik. A vér elhagyja a szívet az aorta és a pulmonáris artériákon keresztül a test többi részébe és a tüdőbe. Ezek a nagy artériák kisebb arteriolákká válnak, és végül szűkítik a kapilláriságyat. A kapillárisoktól a vér a kisebb vénákba, majd a vénákba áramlik, és visszafolyik a szívbe.

A kapillárisok működése

A hajszálerek felelősek a gázok, folyadékok és tápanyagok szállításában és cseréjében.

Gázcsere

A tüdőben az oxigén diffúz az alveolusoktól a hemoglobinhoz kötődő kapillárisokká, és az egész testben hordozható. A szén-dioxid (az oxigénmentesített vérből) a kapillárisokból az alveolákba áramlik, hogy kilélegezzük a környezetbe.

Folyadék és tápanyagcsere

Hasonlóképpen a folyadékok és a tápanyagok szelektíven áteresztő hajszálerek által a test szöveteibe diffundálódnak , és a hulladéktermékeket a hajszálerekbe felviszik, amelyeket vénákon át a vesére és a májra szállítanak, ahol ezeket feldolgozzák és eltávolítják a szervezetből.

A kapillárisok típusai

3 fő kapilláris típus létezik:

Véráramlás a kapillárisokon keresztül

Mivel a kapillárisokon keresztül történő véráramlás fontos szerepet játszik a test fenntartásában, akkor csodálkozhatsz, mi történik akkor, ha a vér áramlása megváltozik, például, ha a vérnyomása leesik ( hipotenzió) . A kapilláris ágyakat szabályozzák valami úgynevezett autoregulációval, hogy ha a vérnyomás csökken, akkor a kapillárisok átáramlása továbbra is oxigént és tápanyagokat biztosít a test szövetéhez.

A testmozgással több kapilláris ágyat alkalmaznak a tüdőben, hogy felkészüljenek a test szövetek oxigén iránti megnövekedett igényeire.

A kapillárisok véráramlását a precapilláris sphincterek szabályozzák. A precapilláris záróizmok az izomrostok, amelyek szabályozzák a vér mozgását az arteriolák és a kapillárisok között.

Kapilláris mikrocirkuláció

A kapillárisok és a környező intersticiális szövetek közötti folyadékmozgás szabályozását két erő egyensúlya határozza meg: a hidrosztatikus nyomást és az ozmotikus nyomást.

A kapilláris artériás oldalán a hidrosztatikus nyomás (a szívet szívó vérből és az artériák rugalmasságából eredő nyomás) magas.

Mivel a kapillárisok "szivárognak", ez a nyomás kényszeríti a folyadékot és a tápanyagokat a kapilláris falaira, és bejut az intersticiális térbe és szövetekbe.

A kapilláris vénáján a hidrosztatikus nyomás jelentősen csökkent. Ezen a ponton a kapillárisban levő folyadék ozmotikus nyomása (a sók és a vérben lévő fehérjék jelenléte miatt), amely visszanyeri a folyadékokat a kapillárisba. Az ozmotikus nyomást is az onkotikus nyomásnak nevezik, és ez azt jelenti, hogy a folyadékokat és a hulladéktermékeket a szövetekből és a kapillárisokba húzza vissza a véráramba (majd továbbítja a vesék közé más helyek között).

Kapillárisok száma

A szövetekben lévő kapillárisok száma nagymértékben változhat. Természetesen a tüdőket az alveolusok körüli kapillárisok töltik fel, hogy oxigént vegyenek fel és lehullanak a szén-dioxidról. A tüdőn kívül a kapillárisok sokkal gazdagabbak a metabolikusabban aktív szövetekben.

A Kapillárisok "Vizuálisan"

Bőrfehérítés - Ha valaha elgondolkoztál, miért válik fehérvé a bőröd, ha nyomást gyakorolsz rá, akkor a válasz a kapillárisok. A bőrön lévő nyomás a kapillárisokból kivonja a vért, ezáltal a nyomás megszüntetése vagy fakó megjelenése eredményez.

Kapilláris utántöltés - Az orvosok gyakran ellenőrzik a "kapilláris utántöltést". Ezt úgy vizsgálják meg, hogy megfigyelik, milyen gyorsan válik rózsaszínűvé a bőr a nyomás felszabadulása után, és el tudja látni a szövetek egészségét. Egy ilyen felhasználási példa lenne az égési sérülést szenvedő emberekben. Második fokú égés esetén a kapilláris utántöltés némileg késleltethető, de egy harmadik fokos égésnél egyáltalán nem lesz kapilláris utántöltés.

A vészhelyzeti reagálók gyakran ellenőrzik a kapilláris utántöltést a köröm vagy a toenail nyomásával, majd felszabadítják a nyomást, és várják, hogy lássák, mennyi időbe telik, amíg a körömágy ismét rózsaszínűvé válik. Ha a szín két másodpercen belül visszatér (a kapilláris utántöltéshez szükséges idő mennyisége), valószínűleg rendben van a karba vagy a lábba keringés. Ha a kapilláris utántöltés több mint két másodpercet vesz igénybe, a végtag keringése valószínűleg veszélybe kerül, és vészhelyzetnek számít. Vannak más beállítások is, amelyekben a kapilláris utántöltés késik is, például a kiszáradás során.

Harmadik távolság és kapilláris áteresztőképesség - Hallgathatjuk, hogy az orvosok a "harmadik térköz" néven ismert jelenségről beszélnek. A kapilláris permeabilitás arra utal, hogy a folyadékok átjutnak a kapillárisokból a környező szövetekbe. A kapilláris permeabilitást az immunrendszer sejtjei által kibocsátott citokinek (leukotriének, histaminek és prostaglandinok) növelhetik. A megnövekedett folyadék (harmadik térköz) helyileg csalánkiütést eredményezhet. Amikor valaki nagyon beteg, a szivárgó hajszálerek miatt ez a harmadik távolság széles körben elterjedt, és testük duzzadt megjelenést kölcsönöz.

Kapilláris vérminták - A vért akkor kapja meg, amikor a vér vére, a szakember vért vesz a karjától. Kapilláris vér is alkalmazható vérvizsgálatok elvégzésére, például azok számára, akik megfigyelik vércukorszintjüket. A lancet az ujj vágására (vágott kapillárisok) alkalmazható, és vércukorszint és vér pH tesztelésére használható.

A hajszálerek bevonásával kapcsolatos feltételek

Számos olyan gyakori és nem gyakori körülmény, amelyek a kapillárisokat érintik. Néhány közülük:

A kikötői borfolt - "születési jel" - 300 gyermek születési helye született, születési jelekkel, amelyek a táguló hajszálerekhez kapcsolódó piros vagy lila bőrterületekből állnak. A legtöbb kikötői borfolt inkább kozmetikai probléma, mint egészségügyi probléma, de könnyen irritálódhatnak.

Kapilláris malformáció - arteriovenosus malformatio szindróma - Kapilláris malformáció előfordulhat az öröklött szindróma részeként, amely 100 000 európai származású emberből nagyjából 1-nél fordul elő. Ebben a szindrómában a bőr közelében lévő kapillárisok a vérben nagyobbak, mint normálisak, ami rózsaszín és piros pontokat eredményez a bőrön. A betegség önmagában fordulhat elő, vagy az embernek más szövődményei lehetnek ennek a szindrómának, például arteriovenosus malformációknak (az artériák és a vénák közötti rendellenes kapcsolatok), amelyek az agyban a fejfájás és a görcsök kialakulásához vezethetnek.

Szisztémás kapillárisszivárgás szindróma - A kapilláris szivárgás szindróma néven ismert ritka rendellenesség szivárgó kapillárisok, amelyek állandó orrdugulást és ájulásos epizódokat eredményeznek a vérnyomás gyors csökkenése miatt.

Makuláris degeneráció - A maculáris degeneráció, amely jelenleg a vakság vezető oka az Egyesült Államokban, másodlagosan a retina kapillárisaiban jelentkező károsodásokhoz vezet.

> Források:

> Genetikai otthoni referencia. Kapilláris malformáció - Arteriovenos malformation syndrome. Publikálva 11/08/16.

> Amerikai Orvosi Nemzeti Könyvtár. Kapillárisok.