Medial Malleolus törés és törött boka kezelés

A medial malleolus a boka a belső oldalon a boka ízület. Ez a csontos csont (sípcsont) vége, és a bokaízület belső oldalát támogatja. A mediális malleolus a boka belső oldalán található főbb ínszalag kötődése, a deltoid szalagnak nevezik.

A mediális malleolus törései viszonylag ritkán fordulnak elő, és általában bonyolult bontási minták részeként fordulnak elő, beleértve a bimális és trimalleoláris töréseket is .

Az említettek szerint a mediális malleolus izolált törései előfordulnak, bár viszonylag ritkaak.

Medial Malleolus törések

A mediális malleolus elszigetelt törése általában akkor következik be, amikor a lábat erőteljesen befelé vagy kifelé forgatják. Amikor a láb befelé fordul, ez a boka belső oldalán a középső csigolyák tömörítését okozza. Amikor a láb kilóg, ez a húgyvezetéket feszíti a mediális malleoluson, ami szintén törést okozhat.

A medial malleolus törések stressz törésként is felléphetnek. Ezekben az esetekben nincs erőszakos sérülés, hanem egy tevékenység ismétlődő stresszének hatására a csont gyengül. A boka stressz töréseit leggyakrabban tartós sportolók vagy katonai toborzók látják.

A Medial Malleolus törés jelei

A medial malleolus törései tüneteket okoznak, többek között:

Ha ezek a tünetek jelentkeznek, akkor orvosnak kell látnia, hogy megállapítsa, van-e csonttörése. Meghatározott kritériumok vannak annak megállapítására, hogy szükséges-e röntgenfelvétel. Ha röntgennel történik, a törést könnyen észlelni kell; ritkán van szükség további vizsgálatok elvégzésére.

Amint azt már említettük, minden esetben, amikor egy mediális malleolus törést észlelünk, aggodalomra ad okot a csontok és az ínszalagok egyéb sérülései, amelyek összetettebb bokasérülést okozhatnak. Bármely beteget, akiknél a mediális malleolus törést végzünk, alaposan meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a csukló körül ne legyen más törés vagy szalagkárosodás.

Medial Malleolus törés kezelése

Vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a mediális malleolus törések nem sebészi és sebészeti beavatkozásokkal kezelhetők. Általánosságban elmondható, hogy az orvosok többsége olyan műtéti beavatkozásokat javasol, amelyek a helyileg elhelyezett (nem jól igazodó) törések vagy a nagyon aktív betegeknél előforduló törések.

Számos olyan tanulmány készült, amely dokumentálta a műtét nélkül kezelt mediális malleolus törések jó gyógyulását. Leggyakrabban ezek a törések nem helyezkednek el, és ezek a betegek viszonylag alacsonyabb kereslet (több ülő). A nem sebészeti kezelést is gyakran előnyösnek tartják, ha a csont fragmentuma túl kicsi ahhoz, hogy hatékonyan javítható legyen.

A nem megfelelően pozícionált töréseknél vagy nagyon aktív betegeknél gyakori a csontrendszer felépítésére és stabilizálására irányuló sebészeti beavatkozás. A csontot általában fémcsavarokkal tartják, bár számos egyéb lehetőség van, ha a csavarok nem fognak dolgozni az adott törésmintához.

Kezelések szövődményei

Ha a műtétet elvégzik, a legnagyobb aggodalom a fertőzés és a gyógyulás. A bokaízület a sebészeti beavatkozások után különösen hajlamos ezekre a problémákra, mert kevés a csont védelme, csak a sebészeti javításra szolgáló bőrréteggel. A műtéti beavatkozás jelentős aggodalomra ad okot. Emiatt a legtöbb orvos azonnal elvégzi a műtétet (mielőtt a lágyrészek duzzanata kialakulna), vagy várni napok, vagy akár hetekig, hogy a duzzanat lecsökkenjen.

A másik fontos probléma minden bokarés sérüléssel, hogy míg a csont nagyon jól gyógyul, gyakori porckárosodás van a bokaízületen belül.

Ez a porckárosodás korai boka ízületi gyulladáshoz vezethet. A törés típusától függően a sebész képes lehet vizuálisan ellenőrizni a porcokat, és egyes sebészek dönthetnek úgy, hogy a javításkor bőrtranszkópiát végeznek, hogy jobban láthassák a porcot. Nagyon fontos, hogy a csont tökéletesen sorba kerüljön, hogy minimálisra csökkenjen az arthritis kialakulásának esélye később az életben.

Forrás:

Michelson JD "Rotációs sérülésekből eredő nyaktörések" J Am Acad Orthop Surg 2003 november / december; 11: 403-412.