Mit kell tudni az asztmamintákról?
Az asztma diagnosztizálása során vagy a kezelés folyamán valószínűleg különböző típusú asztmás teszteket végeznek. Néhány teszt, amelyet meglehetősen gyakrabban végezhet el, miközben soha nem engedheti meg másoknak. Néhányan otthon végezhetik, míg mások megkövetelik, hogy menjen az asztmás szolgáltató irodájába, vagy akár egy speciálisabb orvoshoz is el kell juttatnia.
A tesztek csak egy része az asztma diagnózisának. Kezelőorvosa nem csak az asztmás tüneteiről ( zihálás, mellkasi szorítás , légszomj és köhögés), hanem a családtörténetről, személyes előzményekről és fizikai vizsgálatról is szól. A tünetek, mint a csökkent gyakorlati kapacitás vagy az éjszakai köhögés gyakoriak az asztmások között. Hasonlóképpen, a tünetek nagyobb valószínűséggel asztmásak, ha a szőrös állatoknak való kitettség, a magas pollenszintnek való kitettség vagy a por- és penészgomba-expozíció után fordulnak elő. Az atópiás bőrgyulladás, a szénanátha és az allergiás nátha egyéni története fokozza az asztma kockázatát. Hasonlóképpen, ha az asztmával rendelkező szülő, testvér vagy testvére növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
1 -
CsúcsáramlásA csúcsáram valószínűleg a legegyszerűbb teszt, amellyel meg tudja nézni az asztma hatását, és az asztma gondozási tervének szerves részét képezi. A csúcsáramlás egyszerűen elvégezhető otthon egy olcsó áramlásmérő eszközzel. A csúcsáramlás méri, hogy milyen gyorsan szabadul fel a levegő a tüdejéből.
Fontos, hogy megtanuljuk a csúcsáramlásmérő megfelelő használatát.
A csúcsáramlás az asztmát nem az asztma diagnosztizálására szolgál. A normálok az Ön korától és magasságától függnek. Fontos meghatározni a személyes legjobb csúcsáramlását, hogy az asztmás akcióterv alapján lehessen kezelni a kezelést.
2 -
spirometriaA spirometria kicsit bonyolultabb, mint a csúcsáram, mivel általában az orvosi rendelőben történik, és mérni tudja mind a mennyit, mind pedig azt, hogy milyen gyorsan mozog a levegő a tüdejéből. Ez a vizsgálat az asztma súlyosságának jobb mércéje az idő múlásával. Fontos mind az asztma diagnosztizálásában és kezelésében, mind az idő múlásával.
3 -
Teljes tüdőfunkciós vizsgálatAz asztmás gondozója esetleg meghatározza a tüdő térfogatát és a kapacitást. Ez gyakran történik, ha az asztma diagnózisa nem tisztázott. A teszt megköveteli, hogy egy speciális dobozban üljön, ami segít meghatározni, mennyi levegőt lélegez be és ki.
- Tüdő térfogatok: Az asztmás gondozója megrendelheti a plethysmográfiás tesztet a tüdőtérfogatok meghatározásához. Az asztma bizonyos változásokat okozhat a tüdőtérfogatban, ami segít az asztma kezelésében az asztma diagnosztizálásában vagy kezelésében.
- Diffúziós kapacitás: A diffúziós kapacitás megméri, hogy az oxigén mennyi oxigén áramlik a tüdőből a vérbe. A rossz diffúzió károsítja a tüdőt, ahol az oxigén és a vér találkozik a tüdőben. A diffúziós kapacitás általában normális az asztmásokban.
4 -
Mellkas röntgenA mellkasi röntgensugárzás vizsgálata általában olyan betegeknél történik, akik zihálnak. Az asztmás gondozó általában megrendeli az egyiket, hogy megbizonyosodjon róla, nincs más olyan állapot, amely a tüneteit, például a tüdőfertőzést okozhatja. Az asztmával a mellkas röntgensugárzás valószínűleg légcsapdát vagy hiperterjedést mutat.
5 -
Bronchoprovocation Challenge TestingAmikor az asztmás szolgáltató egy bronchoprovokációs tesztet rendel, akkor egy adott anyagot inhalál egy permetezővel, gyakran metakolin vagy hisztamin. Ez azért van, hogy megnézzük, tüdeje irritálódik-e, hiperreaktív, és az asztmás tünetek kialakulásához vezet-e. A vizsgálatnak nagy negatív prediktív értéke van. Ez azt jelenti, hogy ha a teszt negatív, akkor nem valószínű, hogy asztma van. Gyakran előfordul, amikor asztmás szolgáltatója gyanítja az asztmát, de nem képes világos diagnózist készíteni. A tüdőfunkció javításától eltérően a bronchoprovokációs teszt az asztmás tünetek kialakulását próbálja meg diagnosztizálni.
6 -
PulzoximetriaA pulzoximéter egy nem invazív módszer a vér oxigénszintjének mérésére vagy arra, hogy az oxigént milyen mértékben cserélik a tüdő és a vér között. Az érzékelő az ujjhegyére vagy a test másik vékony részeire kerül a bőr közelében lévő véredények között. Az érzékelő a fény hullámhosszainak változását méri, és képes megbecsülni az oxigénellátást a vérben. Bár egyes asztmás betegek szeretik ezeket az eszközöket otthon, ezek általában nem része az asztma cselekvési tervnek. Segítenek egy egészségügyi szolgáltatónak meghatározni, hogy akut oxigénre van szüksége.
7 -
Arteriális vérgáz (ABG)Az artériás vérgázt (ABG) egy artériás vérmintát használják annak meghatározására, hogy a vér oxigénellátottsága milyen a vér oxigéntartalma. Általában vérmintát kap a csukló közelében lévő egyik artériából. Ez a vizsgálat valószínűleg akut asztmás exacerbáció során végezhető, és megbízhatóbb, mint a pulzoximéter.
8 -
Allergia tesztelésAz allergiák és az asztma közötti kapcsolat már hosszú ideje ismert. Azok az allergének , melyeket normális körülmények között lélegeztek, növelhetik a gyulladásos reakciót és a tüdőben fellépő túlérzékenységet. Az orvos azonban nem tudja megbízhatóan megállapítani, hogy egy adott allergén felelős-e a tüneteitért klinikai okokból. Emiatt az asztmás ápolószemélyzet ajánlhatja az allergiavizsgálatot. Nem minden asztmatikus vizsgálatot tesztelnek. De ha tartós asztmája van, asztmás gondozója valószínűleg javasolni fogja a tesztelést.
9 -
források> Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet. Szakértői jelentés 3 (EPR3): Útmutató az asztma diagnózisához és kezeléséhez
> Klinikai tüdőfunkció-tesztelés, gyakorlati tesztelés és fogyatékosság-értékelés, tesztelés, gyakorlati tesztelés és fogyatékosság-értékelés. A mellkasi orvostudományban: a tüdő- és krónikus gondozás gyógyszereinek lényege . Szerkesztők: Ronald B. George, Richard W. Light, Richard A. Matthay, Michael A. Matthay. 2005. május, 5. kiadás.
> Asztma. A mellkasi orvostudományban: a tüdő- és krónikus gondozás gyógyszereinek lényege . Szerkesztők: Ronald B. George et. al. 2005. május, 5. kiadás.