Antiphospholipid szindróma tünetei és kezelése

Az antifoszfolipid szindróma (APS), más néven "ragadós vér", egy autoimmun rendellenesség - az immunrendszer eredménye lényegében a szervezetre fordul, és hibásan támadta. Az APS esetében a szervezet antitesteket termel saját vérfehérjéig.

Antiphospholipid szindróma előfordulhat olyan betegeknél, akiknek nincs összefüggő betegsége. Ez az elsődleges APS.

A rendellenesség előfordulhat szisztémás lupus erythematosus (SLE) vagy más autoimmun betegség esetén is. Ezt másodlagos APS-nek hívják.

Az antifoszfolipid szindróma gyakorisága gyakran még nem ismert. Az APS antitestek a lupus betegek 50% -ánál és a lakosság többi részének mintegy 1-5% -ánál fordulnak elő. Az antifoszfolipid szindróma leginkább fiatalos, középkorú felnőtteknél jelentkezik, de bármelyik korban kezdődik.

Tünetek

Az antitestekkel együtt a szervezet vérrögképződést kezd. A vérrögök blokkolhatják az artériákat és a vénákat, és levághatják a vérellátást a test egy részére. Az egyéni tapasztalatok tünetei a vérrögök helyétől (helyeitől) és hatásaitól származnak:

A legsúlyosabb antifoszfolipid szindróma, amelyet katasztrofális APS-nek neveznek, akkor jelentkezik, amikor sok belső szerv véralvadást fejt ki napok és hetek között.

Diagnózis

Az antifoszfolipid szindróma diagnózisa jellemző tünetekre és jelekre, valamint laboratóriumi vizsgálatokra támaszkodik. Ha egy személy vérrögképződést okozott a lábakon bármilyen más lehetséges ok nélkül, pl. Az APS lehet hibás. Az anticardiolipin antitestek vérvizsgálata segíthet a diagnózis megerősítésében. Egyéb kóros vizsgálati eredmények, például vérlemezkék csökkentése vagy vérszegénység is előfordulhatnak. A számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) megerősítheti a vérrögök jelenlétét.

Kezelés

Az antifoszfolipid szindróma kezelése az egyén tünetei alapján történik. A katasztrofális APS kórházi kezelést igényel. Néhány olyan személy esetében, akik jellemző antitestekkel rendelkeznek, de az APS napi tünetei nem jelentkezhetnek a napi kis dózisú aszpirinben, ezzel csökkentve a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Ha vérrögképződést észlelnek, az ember antikoaguláns gyógyszerrel, például Coumadin (warfarin) vagy Lovenox (enoxaparin) kezeléssel kezdõdik.

A gyógyszeres kezelés és az életmód módosítása (például hosszú ideig tartó inaktivitás elkerülése, ahol a lábakon vérrögképződés alakulhat ki), az elsődleges antifoszfolipid szindrómával rendelkező emberek általában normális, egészséges életet élhetnek.

Azok, akik másodlagos APS-vel rendelkeznek, további problémái lehetnek a reumás vagy autoimmun körülmények között.

Forrás:

"Antifoszfolipid antitest szindróma". Info oldalak. 2006. október 15. Az Amerikai APS Alapítvány.