A Prostascint-vizsgálatot fel lehet használni a prosztatarák terjedésének kimutatására
A Prostascint vizsgálat egyike azon számos tesztnek, melyekkel fel lehet ismerni a prosztatarák terjedését a test más részeire.
Miért fejlesztették ki a Prostascint szkennelést?
A Prostascint-vizsgálatot arra fejlesztették ki, hogy segítse az orvosokat a prosztatarák terjedésének a test más részeire, különösen a nyirokcsomókra.
A rákos megbetegedések felismerése a nyirokcsomókban jelentősen megváltoztathatja az optimális kezelést .
A nyirokcsomókban található rák kimaradása prosztatarákot eredményezhet a prosztata távolabbi területein kezeletlenül.
Hogyan működik a Prostascint szkennelési munka?
A Prostascint vizsgálat olyan radioaktívan megcímkézett antitesteket alkalmaz, amelyeket úgy terveztek, hogy az egész testet eljussanak és prosztata rákos sejtjeikhez kapcsolódjanak . Ha a prosztataráksejtek bejutnak a nyálkahártyába a medencében vagy a testben máshol, akkor az antitestek tipikusan megtalálják és kötik őket.
Mivel kis mennyiségű radioaktivitással vannak jelölve, az antitestek elhelyezkedése kimutatható egy speciális géppark segítségével. Ha sok antitest összegyűlik a testben ugyanabban a helyszínen, akkor a gamma-kamera által gyártott test képét ez a webhely a radioaktivitás "forró pontjaként" jeleníti meg.
A "forró" területek lehetnek a nyirokcsomók, melyeket a prosztatarák okoz.
A közelmúltban a Prostascint szkennelést CT- vagy MRI-vizsgálatokkal kombinálták, hogy pontosabban megismerhessék, hol találhatók a szervezetben a "rákos gyanú" ("hot spots").
Fontos megjegyezni, hogy nem minden kórház kínálja a Prostascint szkennelést, és nem minden orvos, aki a prosztatarákot kezeli, úgy véli, hogy a teszt hasznos vagy megbízható.
Mit várhat el a Prostascint Scan-től?
A Prostascint vizsgálat egy kétlépcsős teszt, amely négy napig terjed. Az első napon a kórházba megy, hogy injekciót kapjon a radioaktívan tagolt antitestek vénájába.
Négy nappal később megkérjük, hogy térjen vissza a kórházba a vizsgálat képalkotó részéhez. A vizsga ezen részének előtti éjszakánál valószínűleg fel kell kérni, hogy vegyen be egy hashajtót, vagy használjon enémet a bél tisztítására és a teszt megkönnyítésére.
A képalkotáshoz a gamma kamera mellett (amely egy nagyon nagy gép) található, körülbelül 45 percig.
Ez alatt az idő alatt kis vérmintát veszünk, radioaktív módon felcímkézett antitestekkel keverve, majd újra beadjuk a szervezetbe. Ezután átvált egy másik, különböző fényképezőgépre a képalkotás végső órájára.
Az egész folyamat a kórház második napján körülbelül két órát vesz igénybe.
A betegek méltányos aránya a következő napra is vissza kell térnie a további képalkotáshoz.
A radioaktivitás veszélyes?
Úgy gondolják, hogy az injektált antitestekkel kapcsolatos apró mennyiségű radioaktivitás túl kicsi ahhoz, hogy bármilyen kárt okozzon a betegnek.
> Források:
> Klein EA. A prosztatarák kezelése. 2. kiadás. 2004.
> Schettino CJ, Kamer EL, Noz ME, et al. Az indium-111 kapromab pendetid térfogat-adatsorok fúziójának hatása az MRI vagy a CT-ről az ismétlődő prosztatarákban szenvedő betegeknél. AJR. 2004; 183: 519-524.