Tysabri és a Rebound Effect

A kezelés abbahagyása súlyos MS ismétlődést okozhat néhány betegben

A Tysabri (natalizumab) egy olyan betegségmódosító szer, amelyet a recidiváció kezelésére használnak szklerózis multiplexben (MS) . Megakadályozza az immunsejtek azon képességét, hogy áthaladjanak a vér-agy gáton, amely elválasztja az agyat és a gerincvelőt a test többi részétől. Ezek a sejtek idegek károsodását okozhatják, mivel véletlenül eltávolítják őket a védőbevonatukról (amit a myelin burkolatnak neveznek).

A Tysabri-t az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatala (MSD) jóváhagyta MS monoterápiában (nem alkalmazható más terápiákkal), és 28 naponként intravénásan adják be.

A Tysabri használatához kapcsolódó kockázatok

Míg a Tysabri kimutatták, hogy az SM-ben szenvedő betegek relapszusát 68 százalékkal csökkenti, az aggodalmait nem érinti. 2005-ben az FDA kiadott egy fekete doboz figyelmeztetést arról a betegről és orvosról, hogy a Tysabri körülbelül 1000 felhasználó közül kettő egy potenciálisan halálos agyi fertőzést tapasztalt, amely progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) volt .

Egy másik kevésbé ismert aggodalom a rebound néven ismert jelenség, ahol a gyógyszer felfüggesztése vagy megszakítása a MS relapszus tüneteinek visszatérését váltotta ki, egyes esetekben rosszabb, mint a kezelés megkezdésekor.

A Rebound Effect megértése

A Tysabri rebound hatást először 2007-ben azonosította, amikor a holland vizsgálók megvizsgálták a Tysabri-t szedő emberek MRI-vizsgálatát , de meg kellett állniuk, amikor a PML-aggodalmak miatt a gyógyszer ideiglenesen kivont a piacról.

A 15 hónapos kezelési rés alatt a tudósok azt találták, hogy a központi idegrendszerben a léziók átlagos száma a kezelés kezdetén 3,43-ról átlagosan 10,32-re nőtt a kezelés befejezése után.

Furcsa módon, ez a hatás nem látszott romlani olyan személyekben, akik hosszabb kezelésben részesültek.

Valójában éppen az ellenkezője volt. A kutatás szerint azoknak, akik egy-egy Tysabri-kezelésen átesettek, ötször több sérülést okoztak, mint azok, akik a kezelés teljes időtartama alatt (körülbelül 36 infúzió) voltak.

Hasonló vizsgálat 2014-ben támogatta ezeket a követeléseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a terápia megszakadása a relapszus kockázatának majdnem kétszeres növekedéséhez kapcsolódott. Még több volt az a tény, hogy ezeknek az egyéneknek egynegyede a Tysabri megállítása után több visszaesést mutatott, mint a kezelés megkezdése előtt.

Mit mond ez nekünk?

A tudósok nem tudják teljesen, miért történik ez a visszapattanó hatás. Ugyanez történt más MS gyógyszerek, köztük a Gilenya (fingolimod) esetében is , és kevés betekintést nyerhet annak megakadályozására.

Amit tudunk, ez az: a legnagyobb veszélyt jelentő személyek azok, akik csak egy pár hónapig tartó Tysabryt vesznek, majd abbahagyják. Ha a Tysabri-kezelés ajánlott, akkor a betegnek köteleznie kell magát a kezelésre és ragaszkodnia kell hozzá. Ön nem tehet önkényes gyógyszeres szünetet, vagy úgy dönt, hogy abbahagyja, ha és mikor jobban érzi magát.

A kezelés végső soron egy szakképzett szakembernek kell irányítania, aki jobban meg tudja határozni, hogy a Tysabri már nem szükséges-e.

> Források:

Fox, R .; Cree et al. "MS betegség aktivitása a RESTORE-ban: randomizált 24 hetes natalizumab-kezelés megszakítási vizsgálat." Neurology 2014; 82 (17): 1491-8.

> Sorensen, P .; Koch-Henrikson, H .; Petersen, T. et al. "A natalizumab terápia abbahagyását követő klinikai visszaesések újbóli előfordulása vagy visszapattanása a nagyon aktív MS-betegeknél." J Neurol . 2014 261 (6): 1170-7.

> Vellinga, M .; Castelijns, J .; Barkhof, F. és mtsai. "A natalizumabbal kezelt MS-es betegeknél a T2-es léziók aktivitásának visszaszorítása fokozódott." Ideggyógyászat. 2008 70 (13): 1150-1.