Hogyan mozoghat Guillain-Barré-ból
A Guillain-Barré-szindróma súlyossága nagymértékben eltér egymástól. Néha csak bosszantó lehet, kisebb zsibbadással és gyengeséggel, nem sokkal tovább, mint a kezek. Máskor Guillain-Barré pusztító vagy végzetes lehet.
E bizonytalanság miatt az orvosok általában kérnek valakit, akit gyanúsnak találtak a Guillain-Barré-szindrómával a kórházban maradni, hogy a tünetek javuljanak.
Nehéz megjósolni, hogy mennyi ideig tart ez. A legtöbb Guillain-Barré-szindrómában szenvedő ember két-három héttel eljut a leggyengébb pontig, miután először észlelték a tüneteiket.
Kórházfigyelés
Annak megfigyelésére, hogy a betegség hogyan változik valakinek a lélegzetvételére, a légzés mérése gyakran történik. Ezek az intézkedések rendszerint magukba foglalják a kényszeres létfontosságú kapacitást vagy a negatív belégzési erőt, amely mérni tudja, hogy valaki ki tud lélegezni vagy bejutni. Gyakori vizsgálatokra is sor kerülhet annak biztosítása érdekében, hogy a páciens ne váljon szignifikánsan gyengébbé.
Ha a gyengeség egy bizonyos pontig halad, a megfigyelést intenzív osztályon kell elvégezni, ahol szükség esetén a mechanikus lélegeztetés gyorsan elindítható. További intézkedéseket lehet tenni az autonóm funkciók, például a pulzusszám és a ritmus megfigyelésére.
Miután a gyengeség javulni kezdett, a kórházi kórházban a rehabilitáció bizonyos mértékű lehet, mivel a szükséges kiegészítő támogatásra van szükség.
kezelések
A Guillain-Barré-szindrómára nincs gyógymód, de a támadást meg lehet küszöbölni a problémás antitestek plazmapherézissel történő kiszűrésével vagy intravénás immunglobulinokkal (IVIg) az antitestek semlegesítése érdekében.
A plazmapherézis , más néven plazmacsere, a vér folyadékrészét (a vérsejtek helyett) eltávolítja, és az antitestmentes plazmával helyettesít.
Ez a folyamat általában három-öt alkalommal történik, általában egy nappal a munkamenetek között, hogy a test új plazmára álljon. A kockázatok kevések, de vérproblémákat is tartalmaznak.
Az IVIg egy beinjektált immunglobulin, amelyről kimutatták, hogy lerövidíti a Guillain-Barré-hoz való visszatéréshez szükséges időt, bár senki sem tudja pontosan, hogy miért működik. A kockázat mennyisége hasonló a plazmaferezishez, a vérveszteség helyett az IVIg allergiás reakciókat, hepatitist vagy vesebetegségeket okozhat.
A kutatások azt mutatják, hogy az IVIg és a plazmaferezis ugyanolyan jó a Guillain-Barré-szindróma kezelésében, és nincs egyértelmű előnye mindkettő együttes kezelésére. Súlyos esetekben egyes orvosok még mindig némi plazmacserét folytatnak majd az IVIg.
A kórházban az orvosi személyzet szorosan figyelemmel fogja kísérni a Guillain-Barré-szindrómával rendelkező személyeket annak biztosítására, hogy a gyengeség ne befolyásolja az olyan fontos funkciókat, mint a biztonságos lenyelés és a légzés. Ha a Guillain-Barré ezen a ponton halad, akkor szükség lehet a beteg intubálására és mechanikai lélegeztetésre.
Helyreállítás és prognózis
A legtöbb ember helyreáll a Guillain-Barré-szindrómáról, de ez az esetek között változik.
Bizonyos formák, például az AMSAN, hosszabb időt igényelnek a helyreállításhoz. Minél súlyosabb a helyzet, annál hosszabb a helyreállítási idő. Az idegek sokáig tartanak, hogy napról-napra csak milliméterrel növekedjenek - és ha a kár kiterjedt, akár egy évig is eltarthat, hogy visszanyerje a funkciót. Bizonyos esetekben bizonyos hiányosságok, például kis ujjmozgások vagy maradandó zsibbadás esetén fennmaradnak.
Fizikai és foglalkozási terápia gyakran szükséges ahhoz, hogy a beteg teljesen felépüljön. A munkahelyi terapeuták segítenek megtalálni a berendezéseket és más módszereket, hogy az emberek a lehető legmagasabbak maradjanak, míg a fizikoterapeuták segítenek a gyaloglás és a mobilitás terén.
Beszéd- és nyelvterápia szükséges lehet, ha a száj és a torok körüli izmok érintettek.
A Guillain-Barré súlyos rendellenesség lehet, de az idő több mint 95% -ában az emberek bizonyos mértékig felépülnek. A relapszis nem gyakori, a százalékos arány 2-6% között van. Az út hosszú és kihívást jelenthet, de a végén a legtöbb ember elhagyhatja a Guillain-Barrét.
Forrás:
Ropper AH, Samuels MA. Adams és Victor, Neurology alapelvei, 9. kiadás: The McGraw-Hill Companies, Inc., 2009. McCabe MP, O'Connor EJ.
Yuen T. So, Continuum: Perifériás Neuropathies, Immune-Mediated Neuropathies, 18. kötet, 1. szám, február 2012.