Nevetés a legjobb gyógyászat?

Persze, egy jó nevetés ragyoghatja a napot, de nem gyógyítja meg

Gyakran, ha krónikus betegsége van, hiányzik a humorosztály. Az egészségügyi rendszerben, különösen az emésztőrendszerben, például a gyulladásos bélbetegségben (IBD) való közlekedés , biztosan jó csillapítást tesz lehetővé. A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a nevetés és a jó humorérzék ténylegesen gyógyító tulajdonságokkal bír. Valószínűleg jó nevetni tudna, de a kérdés: van-e bizonyíték arra, hogy a nevetés valóban az Ön egészségét szolgálja?

Van-e kutatás?

Arról van szó, hogy az élet semmiféle szánalom nélkül elszánja a boldogtalanságot és a stresszt. A stressz szinte bármilyen állapotot ronthatja, és a depresszió általában az IBD-hez társul. De vannak-e olyan kutatások, amelyek alátámasztják a feltételezést, hogy a nevetés egészségügyi előnyökkel jár?

Az évek során jelentős mennyiségű kutatás történt arról, hogy a nevetés és a humor milyen hatással van az egészségügyi állapotokra. Nem minden, ha minőségi kutatás; az egyik legfontosabb probléma az, hogy képesek számszerűsíteni valami olyasmi hatásait, mint a szellem, mint a humor. Ennek egy példája az, hogy amit valaki viccesnek talál, talán nem tesz semmit valakinek.

Nevetés és egészség

Egy tanulmányban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a nevetés, különösen a spontán nevetés pszichológiai előnyökkel és szinte semmilyen negatív hatással nem jár. Miközben elismerik, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy a nevetés valóban meggyógyít, folytatják a nevetést kiegészítő és alternatív gyógymódként .

Egy másik vizsgálati tanulmány megállapította, hogy a humor nem túl sok számszerűsíthető pozitív hatással van az egészségre, kivéve esetleg fájdalomcsillapítót (amely fájdalomcsillapítónak is nevezhető). Ugyanakkor a "negatív" érzelmek ugyanolyan hatásúak voltak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy általában erős érzelem, nem csak humor, hanem fájdalomcsillapító hatás.

Nem volt sok bizonyíték arra, hogy a humor segített az emberek tovább élni, enyhíteni a stresszt vagy ellenállni a betegségnek. A tanulmány szerzői azt is megjegyezték, hogy kutatásuk nagy részében módszertani problémákat tapasztalt.

Nevetés és az immunrendszer

A nevetésnek az immunrendszerre gyakorolt ​​hatását vizsgáló tanulmányok azt mutatták, hogy az alanyok mérhető élettani válaszokat kaptak egy vicces videó megtekintésére egy órára. A nevetés az immunrendszerre 12 óráig tartott. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen nevetés egy átfogó "teljes személy" kezelési terv részét képezheti.

Nevetés és stressz

Egy másik tanulmány áttekintette a bizonyítékokat arról, hogy a nevetés csökkentheti a stresszt. A kutatás olyan paramétereket vizsgált, mint a pulzusszám, a légzésszám, az izomlazítás, a vérnyomás és a stressz hormonok felszabadulása. Míg a tanulmányok némelyike ​​(de nem mindegyik) azt mutatta, hogy a nevetés vagy a vizuális komédia programok azonnali pozitív hatást gyakoroltak, a kutatás nagy része korlátozott volt, például kis mintaméret vagy kontrollcsoport hiánya.

Tekintettel a jelenleg rendelkezésre álló kutatásra, nehéz világos vagy végleges következtetéseket levonni a nevetés egészségügyi előnyeiről.

Mégis, valószínűleg nem fáj, hogy elkapja a nevetést, ahol szerezheti meg őket.

> Források:

> Bennett MP, Lengacher CA. "Humor és nevetés M ay Influence Health, I. történelem és háttér." Evid alapú kiegészítő Alternat Med 2006. március; 3: 61-63. Publikálva online 2006. január 16.

> Bennett MP, Lengacher C. "A humor és a nevetés befolyásolhatja az egészséget: III. Nevetés és egészségügyi eredmények". Evid Based Complement Alternat Med 2008 Mar; 5: 37-40.

> Berk LS, Felten DL, Tan SA, Bittman BB, Westengard J. "Neuroimmun paraméterek moduiálása a humorral kapcsolatos elhúzódó nevetés során". Altern Ther Health Med 2001. március 7: 62-72, 74-6.

> Martin RA. "Humor, nevetés és testnevelés: Módszertani kérdések és kutatási eredmények". Psychol Bull 2001. július; 127: 504-519.

> Mora-Ripoll R. "A nevetés terápiás értéke az orvostudományban." Altern Ther Health Med 2010 nov-dec; 16: 56-64.