Mi a tűréshatás és hogyan mérik?

A COPD-ben szenvedő betegek csökkentik a testmozgást

A gyakorlási tűrés az egyén gyakorló képességére utal, amelyet a gyakorlás során elért kitartás és / vagy a munkamennyiség maximális munkatehe tőségének mérése alapján mérnek. A gyakorlási tolerancia pontosan mérhető egy edzéstűrési vizsgálat során.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben vagy a COPD- ben szenvedő személyeknek a dyspnoe és a fáradtság miatt csökkent mozgásképességi kapacitása van, amely a testen belüli elégtelen oxigénellátás következménye.

Idővel még a legcsekélyebb feladatok is, például az öltözködés, nehézséget okozhatnak.

Szerencsére a kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres testmozgás megszerzése csökkentheti a COPD tüneteit, javíthatja az energiát, megnövelheti az állóképességet és segítheti jobban az egész életét.

Itt van, mit kell tudni a COPD-szel végzett edzésprogramról.

A gyakorlat kezdete előtt

Ha COPD-szel rendelkezik, keresse fel kezelőorvosát bármilyen edzésprogram megkezdése előtt. Orvosa valószínűleg elvégzi a testmozgás tolerancia tesztjét. Az úgynevezett stressz-teszt, a gyakorlat-tolerancia teszt vagy az ETT magában foglalja a futópadon való sétát különböző nehézségi fokon, miközben elektrokardiogramra vagy EKG-ra van kapcsolva.

A vizsgálat során a kezelőorvosa a vérnyomást, a pulzusszámot és az EKG-t a mellkasához csatlakoztatott elektródák használatával ellenőrizheti a tevékenység előtt, közben és után. A vizsgálat akkor kezdődik, amikor nyugodtan fekszik, majd ismét állva. Ezután fel kell kérni, hogy különböző sebességgel járjon a futópadon.

Miután a vizsgálati eredményeket értelmezték, az orvosa útmutatást ad a gyakorlati program indításához. Győződjön meg róla, hogy sok kérdést feltenni, hogy tisztában legyen azzal, hogy mennyi ideig kell gyakorolnia és milyen gyakran, milyen típusú gyakorlatokat kell tennie, és nem kell csinálni, és ha szükséges változtatni a gyógyszerezés idején vagy a dózisokban.

COPD gyakorlása

Kezelőorvosának segítenie kell egy edzésprogram kifejlesztésében, amely magában foglalja a nyújtást, az edzést és a kardiovaszkuláris edzést.

Stretching gyakorlatok közé tartozik az izmok lassú meghosszabbítása, amely rendszeres időközönként növeli mozgási tartományát és rugalmasságát. Ezt elő kell készíteni az izmok előkészítésére az aktivitás érdekében, és meg kell előzni a sérüléseket, és az edzés után le kell hűlni és megelőzni az izomtörést.

Az erőkifejtés ismételt izomösszehúzódásokat vagy szigorítást jelent, amíg az izom fáradt lesz. A COPD-ben szenvedő betegeknél a felsőtest erősítő gyakorlatok különösen hasznosak az emberek számára, hogy növeljék a légzőizmok erejét.

A kardiovaszkuláris vagy aerobik gyakorlatok, mint például a séta, a kocogás, a kerékpározás, az evezés, a tánc és a víz aerobik használata nagy izomcsoportokat használnak a szív és a tüdő erősítésére, és javítják a szervezet oxigénellátási képességét. Bár ez először nehéz lehet a COPD-ben szenvedők számára, a kutatás azt mutatja, hogy a rendszeres szív és érrendszeri mozgás javíthatja a légzést, és csökkentheti szívritmusát és vérnyomását.

Győződjön meg róla, hogy pontosan kövesse az orvos utasításait, és lépjen kapcsolatba az irodával, ha bármilyen kérdése, problémája vagy fájdalma van a gyakorlat során.

> Forrás:

> A COPD gyakorlása és tevékenységi irányelvei. Cleveland Klinika honlapján. http://my.clevelandclinic.org/health/diseases_conditions/hic_

> Understanding_COPD / hic_Coping_with_COPD / hic_COPD_Exercise_and_Activity_Guidelines. Frissítve: 2015. június 8.