A rendszer megjósolja a prosztatarák felújításának valószínűségét
A D'amico osztályozási rendszer az egyik legelterjedtebb megközelítés a prosztatarák kockázatának felmérésére. Eredetileg 1998-ban egy D'amico nevű orvos kutató által kidolgozott, ez a besorolási rendszer célja a prosztatarák lokalizált kezelését követő kiújulás kockázatának felmérése. A betegeket három rizikóalapú ismétlődési csoportba sorolja: alacsony, közepes és magas kockázatú, olyan módszereket alkalmazva, mint a vér PSA-szintje , a Gleason-fokozatok és a tumor fokozatok a T-pontszámokon keresztül
A D'amico minősítési rendszer funkciója és jelentősége
A D'amico kockázati csoport osztályozási rendszert úgy fejlesztették ki, hogy megbecsüljék az egyes paraméterek paramétereit használó páciensek ismétlődésének valószínűségét, és széles körben használják az egyéni kockázatbecslési eszközök egyikeként. Ez az elemzés segíthet a prosztatarák elleni küzdelemben, hogy tájékozottabb döntést hozzon a kezelésükről.
Mivel a prosztatarákot e három csoport valamelyikének részeként határozta meg, ez a rendszer potenciálisan segíthet Önnek és orvosának a tájékozottbb kezelési döntések meghozatalában. Számos tényezőt kell figyelembe venni, amikor döntés születik a prosztatarák kezeléséről , beleértve a hosszú távú életminőséget és egyéb kockázati tényezőket vagy krónikus egészségi állapotokat. A prosztatarák kezelésének bizonyos szintje kockázatot jelent komplikációk vagy mellékhatások tekintetében. A komplikáció súlyossága személyenként változhat, de fontos, hogy szem előtt tartsa a kezelési terv kiválasztását.
A rendszer működése
Először is fontos a számok összegyűjtése:
- PSA: Szükséged lesz a PSA-teszt eredményeire , olyan vérvizsgálatra, amely kimutatja a prosztata-specifikus antigént - a prosztata sejtjeinek által termelt fehérjét.
- Gleason pontszám: Gleason pontszámának eredménye , amelyet a rákos sejtek mikroszkopikus megjelenése alapján adunk meg.
- A klinikai stádiumú T-pontszám: és a T-stádiumod , a tumorod mérete ultrahangos vagy rektális vizsgálat során.
Ezekkel a számokkal a kockázatot kategorizálja:
- Alacsony kockázat: Azok, akiknek a PSA értéke 10-nél kevesebb vagy egyenlő, a Gleason-pontszám kevesebb, vagy egyenlő 6-val, vagy a T1-2a klinikai stádiumban vannak
- Közepes kockázat: 10-20 éves PSA-val rendelkező férfiak, 7-es Gleason pontszám vagy klinikai stádiumban T2b
- Nagy kockázat: Azoknak, akiknek a PSA-je 20-nál nagyobb, a Gleason pontszám 8 vagy nagyobb, vagy a T2c-3a klinikai stádiumban van.
Mit mond a kutatás a rendszerről?
Két olyan tanulmány, amely több mint 14 000 prosztatarákot tartalmazott, megvizsgálta a rákos-specifikus és általános túlélési arányt, valamint a klinikai relevanciát egy ilyen kockázati alapú klasszifikációs rendszerre a kortárs orvostudományban.
A vizsgálatok a túlélési arányokat a műtét után becsülték Kaplan-Meier módszerrel. Ez az elemzés kiszámítja a biokémiai újbóli meg nem újodásmentes túlélést (BRFS), ami azt jelenti, hogy túlélés van a prosztatarákból, anélkül, hogy elegendő PSA-szint lenne ahhoz, hogy rákos megbetegedésnek nevezzük, aránya a rák különböző szakaszaiban szenvedő betegekben. Ezeket az előrejelzett túlélési arányokat összehasonlították a tényleges esetekkel annak megállapítására, hogy a D'amico kockázat alapú besorolási rendszer használata segített-e a betegnek a tájékozottbb kezelési döntés meghozatalában, és ezáltal a túlélési esélyek növekedésével.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a férfiak, akiknél több prognosztikai információ állt rendelkezésükre (mint pl. A D'amico-féle kockázatalapú osztályozási rendszer), általánosan magasabb túlélési arányuk volt a prosztatarák kezelését követően, különösen azoknál a férfiaknál, akiknél a recidívás kockázata magas.
Azonban a rendszer nem képes pontosan megítélni a többszörös kockázati tényezőkben jelentkező ismétlődés kockázatát. Mivel a prosztatarákos esetek több kockázati tényezővel járnak, a D'amico-besorolási rendszer nem feltétlenül releváns a prosztatarákban szenvedő férfiak és az orvosuk számára, mint más értékelési technikák.
> Források
- Boorjian SA, Karnes RJ, Rangel LJ. Mayo klinikán a D'miq kockázati csoport besorolásának validálása a radikális prosztatektómia utáni túlélésre. J Urol. 2008 Apr; 179 (4): 1354-60; vita 1360-1. Epub 2008 4. március.
- Gabriele, D., Jereczek-Fossa, B., Krengli, M. és mtsai. Beyond D'Amico kockázati osztályok a prosztatamézis külső sugárterápiás sugárterápiája utáni megismétlés előrejelzésére: a Candiolo osztályozó, Radiation Oncology . 2016. 11 (1): 23.
- Hernandez DJ, Nielsen ME, Han M. A prosztatarák D'amico kockázati osztályozásának korai értékelése. Urológia. 2007 nov; 70 (5): 931-5.
- Yuh, B., Artibani, W., Heidenreich, A. és mtsai. A robot által támogatott radikális prostatektómia és a kismedencei nyirokcsomó disszekció szerepe a nagy kockázatú prosztatarák kezelésében: szisztematikus áttekintés. Európai Urológia . 2014. 65 (5): 918-27.