Laparotómiás és laparoszkópiás eljárások megértése

1 -

Laparotómia versus Laparoscopy
Caiaimage / Sam Edwards / Getty Images

A laparotómia a hagyományos teljes méretű bemetszést alkalmazó műtét általános orvosi fogalma, nem pedig minimálisan invazív megközelítés. A gyakori műtét másik neve egy coeliotomia.

A laparotómia teljes méretű bemetszést alkalmaz és az eljárás minimálisan invazív változatát laparoszkópiának nevezik és többszörös apró bemetszéseket alkalmaz.

A hagyományos eljárást - a laparotómia - gyakran "nyitott" eljárásnak nevezik, mivel a metszés olyan nyílást tesz lehetővé, amely lehetővé teszi a sebész számára, hogy a hasüregben a szerveket, véredényeket és szöveteket láthatóvá tegye. A laparotómia laparoszkópos eszközöket használ, beleértve a nagyon apró bemetszésekor beültetett kamerát, amely lehetővé teszi a sebész számára a belső struktúrák és sebészeti eszközök megjelenítését.

Az eljárás lefolytatásának vagy a laparoszkópos vizsgálat elvégzésének döntése a sebészen nyugszik, és ha igen, mit vár a műtét során. Ha a műtétet vészhelyzetként végzik, a sebész laparotómiát végezhet laparoszkópos laparotómia ellen, mivel nagyobb képet nyújt, és valamivel gyorsabb, mint a minimálisan invazív megközelítés. A percek számításakor a nyitott megközelítési eljárás jellemzően sokkal gyorsabb a műtét kezdeti szakaszában.

Az esetek többségében a nyitott technikát olyan körülmények között tartják fenn, ahol az idő lényege, a beteg instabil vagy amikor az eljárás nagy bemetszést igényel, például olyan műtétet, amely megköveteli, hogy a bél nagy része látható és hozzáférhető legyen.

2 -

Feltáró laparotómia versus feltáró laparoszkópia

A felderítő laparotómiát a nyílt hasi műtét kapta, amely a hasi szervek és szövetek vizsgálatára szolgál, amikor nem végeztek diagnózist. Ha a hasi probléma forrása nem nyilvánvaló, a hasüreg vizuális vizsgálata segíthet.

A múltban feltáró laparotómiát általában "ismeretlen eredetű hasi fájdalom" -ként végeztünk, amikor a vizsgálat nem volt eredményes a fájdalom okainak meghatározásában. Sok más okból is elvégezték, beleértve a traumát, a gyanított rákot vagy egyéb olyan feltételeket, amelyeket a vizsgálat nem tudott diagnosztizálni.

Ma a minimálisan invazív megközelítést sokkal gyakrabban használják, mint ez a nyílt megközelítés. Amikor az eljárást minimálisan invazív technikákkal végzik, feltáró laparoszkópiának nevezik

A feltáró műtét általában kevésbé gyakori, mint a múltban, mivel a Magnetic Resonance Imagine (MRI), a számítógépes tomográfia (CT-vizsgálatok) és más technikák segítségével képeket gyűjtött a szervezetből. Gyakran diagnosztizáljuk a dolgokat, anélkül, hogy sebészi beavatkozást és látást észlelnénk, és sok problémát kezelhetünk gyógyszerekkel, nem pedig egy szikével.

Bizonyos esetekben a sebész megtalálhatja a hasi probléma okait, és befejezi a feltáró eljárást további kezelés nélkül. A megállapításokat akkor lehet megvitatni, amikor a beteg teljesen ébren van és éber, és létrehoz egy kezelési tervet. Például ha egy nőnek súlyos petefészek-cisztái vannak a laparotómia során, akkor a sebész dönthet úgy, hogy megvitatja az eljárást és az alternatívákat a beteggel, mielőtt továbbmész a sebészeti beavatkozással.

Feltáró laparotómiában szövetmintákat is lehet venni egy biopsziás eljárásban. Ez azért van így, hogy segítsen a hasi problémák diagnosztizálásában, mivel a szövetet mikroszkóp alatt vizsgálhatjuk, és a kérdést ily módon diagnosztizálhatjuk.

3 -

A laparotómia vagy laparoszkópia okai

A laparotómia okai

A laparotomia az általános név a hasi műtétre. A feltáró laparotómia kifejezést gyakran egy eljárás leírására használják, amelyet a betegség jellegének meghatározására használnak. Például ha egy betegnek hasi fájdalmai vannak, és a fájdalom forrása nem egyértelmű, a sebész felderítő laparotómiát ütemez.

A laparotómia leggyakoribb okai:

Nagy és kis bél : A bél perforációja, a bél elzáródása, a rák,

Máj : Trauma, cirrózis, májnagyobbítás, stentelésre van szükség.

A húgyúti rendszer - Vese-, húgyhólyag- és húgyhólyag : blokkolások, például vesekő, rák, trauma

Női reproduktív rendszer : Endometriózis, rák, méhen kívüli terhesség, gyulladás

Epehólyag : Általában a minimálisan invazív megközelítéssel történik, ritka körülmények között eltávolítható a nyitott technikával

Légy : Trauma, lépnagyobbítás, szakadás

Hasnyálmirigy : A hasnyálmirigy és a rák gyulladása

Általános hasi panaszok : Olyan fertőzések, mint a tályog , a rák, a trauma, a szövet gyulladása, a betegség folyamatának meghatározása, a korábbi eljárásokhoz való tapadás

4 -

Sürgősségi laparotómiás sebészet

A laparotómiát gyorsan lehet végrehajtani, ami azt jelenti, hogy a páciens életveszélyes állapotban van, és laparoszkópia szükséges a probléma jellegének, a probléma kezelésének vagy mindkettő meghatározásához. A probléma lehet egy ismeretlen forrásból származó vérzés, szerv károsodása, vagy akár vérzés, amely nem ellenőrizhető még akkor sem, ha az ok ismeretes.

A hasi fájdalomhoz vezető traumás sérülés után gyakran elvégzett eljárás mély peritoneális mosás (DPL). Ez az, ahol egy kis metszést végeznek a hasban, és a hasüreg folyadékkal átöblíti. Ha a folyadék jelentős mennyiségű vérből jön ki a testből, laparotómiát lehet feltüntetni. A DPL nem diagnosztizálja a sérülés eredetét, de jelzi, hogy a vérzés jelen van. A laparotómia diagnosztizálja a sérülést, és a sebész potenciálisan megoldhatja a problémát.

A trauma, például autóbaleset vagy áthatoló sérülés (szúrás vagy lőtt seb) gyakori oka a hasi sérüléseknek, amelyeket diagnosztizálni vagy laparotomiával kezelni kell. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy nagy hasi seb van, azonban a szervek, a hajók és a szövetek nem feltétlenül egyértelműek. Ezekben az esetekben a sebész képes megjeleníteni a sérüléseket és diagnosztizálni a problémát, és a legtöbb esetben kezelni a problémát is.

5 -

Laparotomia: kockázatok és szövődmények

A műtét általános kockázatai és az anesztézia kockázata mellett mind a laparoszkópia, mind a laparotómiák saját kockázatot jelentenek. A kockázatok a mögöttes probléma vagy betegség alapján változnak, ami miatt az eljárás szükséges, de az eljárásra jellemző kockázatok a következők:

6 -

Laparotómiás és laparoszkópiás eljárások során

A laparotómiát vagy a laparoszkópiát általános érzéstelenítéssel kezdik. Amint az érzéstelenítés megkezdődik, a hasrész bőrét antibakteriális oldattal készítik el, hogy megelőzzék a fertőzést a műtéti helyen.

A sebész be fogja vágni. Ha a fájdalom a jobb alsó hasban van a függelék felett, akkor a metszést ezen a területen helyezik el.

Ha minimálisan invazív eljárással járó laparoszkópiát terveznek, több, mint egy hüvelyk hosszú bemetszést fognak végrehajtani, ha laparotómiát terveznek, akkor egy nagy metszést fognak végrehajtani.

Ha a nagy metszést alkalmazzák, valószínűleg középvonali bemetszés, amely függőleges metszés, amely a csont és a szegycsont alatt helyezkedik el, valamint a keresztirányú metszés, amely vízszintesen helyezkedik el.

Egyes esetekben a bemetszés a műtét kezdetén kicsi lehet, majd a diagnózis elvégzése után a procedúrák befejezéséhez szükség szerint megnövelhető. Bizonyos esetekben egy minimálisan invazív eljárás nyílt eljárás lehet, ha a sebésznek több helyre van szüksége a probléma vagy a munka vizualizálására.

A metszést követően a szerveket és szöveteket a betegség, a fertőzés vagy a gyulladás jelei alapján vizsgálják. A biopsziákat szükség szerint különböző szövetekből lehet bevinni. Egyes esetekben a hasüreg "mosható", ahol a steril folyadékot a hasba helyezzük, majd további vizsgálat céljából összegyűjtjük.

Miután a hasüreg szerveit és szöveteit megvizsgálták, az eljárás "nézd és lát" részének vége van; azonban sok esetben egy adagolási eljárást hajtanak végre. Például a hasi fájdalom forrásának megtalálásához laparotómiát végzünk, és gyulladásos függőséget találunk, majd egy appendectomy eljárást kombinálunk a laparotómiával.

A bemetszést többféleképpen lehet lezárni. A nagyobb bemetszések tipikusan varrással vagy kapcsokkal vannak lezárva, a kisebbeket pedig ragasztószalagokkal lehet lezárni, úgynevezett steri-csíkok vagy sebészeti ragasztók. A metszést ezután steril sebészeti kötéssel fedjük le. Az érzéstelenítést abbahagyják és egy gyógyszert adnak a beteg felébresztésére, aki aztán a helyreállítási területre kerül.

7 -

A laparotómia helyreállítása

A laparotómiás eljárás helyreállítása nagymértékben eltér a betegtől a páciensekig. Ez annak köszönhető, hogy a műtétet szükségessé teszi. Általánosságban elmondható, hogy egy egyszerű kezelés, amely laparotómiás, és nincs további eljárás, 2-6 hetes helyreállítási időt igényel, mielőtt visszatérne a normál tevékenységekbe. Ez jelentősen meghosszabbítható olyan eljárásokkal, amelyek a diagnózis elvégzése után szükségesek.

Azok a betegek, akik laparotómiákkal rendelkeznek és súlyosabb mögöttes állapotban vannak (a beteg, aki sérült csontokkal és belső vérzéssel jár, amely laparotómiát igényel) sokkal hosszabb időt vehet igénybe a műtét meggyógyításában. A szervezet egyszerre többszörös sérüléseket gyógyít, így a teljes gyógyulási idő meghosszabbodik. Bizonyos problémák, amelyek a laparotómiát szükségessé teszik, késleltethetik a gyógyulást is. A rákos betegnek bonyolultabb helyreállása lehet, mivel a rákkezelés átfedhet a helyreállítással. Ugyanez igaz a laparotómia további sebészeti beavatkozása esetén is.

Miután kiengedték a kórházból, hogy otthon visszakerüljenek, fontos, hogy különös figyelmet kell fordítani a fertőzés megelőzésére és a metszés megfelelő kezelésére . A fertőzés a műtét egyik leggyakoribb szövődménye, ezért elengedhetetlen a fertőzés jeleinek azonosítása. Tervezze meg a metszést, amikor felemelkedik az ülőhelyről vagy bármilyen egyéb olyan tevékenységről, amely megnöveli a hasi nyomást a fájdalom, a fáradtság megelőzése és az ingerlődő sérv kockázatának csökkentése érdekében.

Forrás:

> Hasi felderítés. Nemzeti Egészségügyi Intézetek. 2006. http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002928.htm