Bárhol, Marlee Matlin , egy díjnyertes siket színésznő, megy, Jack Jason jelnyelvi tolmácsja mellett áll. Jason és Matlin a Matlin karrierjének kezdete óta csapatok voltak. Beszélt a tolmácsolással és Matlin üzleti partnere.
: Ön a siket felnőttek gyermeke (CODA)?
Jason: Büszke vagyok a CODA-ra. A szüleim részt vettek Kaliforniában a kaliforniai Berkeley-i kaliforniai iskolában.
Anyukám Kaliforniában nőtt fel, apám New Yorkban nőtt fel, és Berkeleyben találkoztak anélkül, hogy nagy érdeklődést mutattak egymás iránt. Néhány évvel később ismét Idaho-ban találkoztak egy siket kosárlabdapályán, [és] beleszeretett.
: Hogy lettél tolmács?
Jason: Az első nap a főiskolán (Kalifornia Állami Egyetem, Hayward, 1974-1978), azt mondták nekem, hogy egy jelnyelv- osztályt kell bevennie az idegen nyelv követelményévé. Valakinek szüksége volt egy tolmácsra egy angol szókincs osztályra, és be kellett dobnom, anélkül, hogy tudnám az értelmezés első dologját.
Tűzpróba volt. Végül Lou Fant, Virginia Hughes és Barbie Reade alatt tanultam, akik a kollégium és a CSUN közötti csereprogramok részeként jöttek. Nem késõbb [kollégium után] kiderült, hogy az előadó-művészetekben értelmezhetem magam, először a Bay Area-ban a DEAF Media-vel, majd a TV-hírek képernyő-tolmácsjaként.
Az első nagy "híresség" kiosztásom Linda Bove-nek tolmácsolt egy helyi helyi talk show-n, a Lesser God National Children's Tour során.
: Mit csináltál, mielőtt Marlee személyes tolmácsolójává és üzleti partnere lettél?
Jason: Az első igazi munkám az volt, hogy igazoltam [tolmácsként], a tolmácsszolgálatok koordinálásával a DCARA-ban a kaliforniai Fremont-ban.
Innen átmentem a Berkeley-i Egyetem Kaliforniába, ahol koordináltam a tolmácsolási szolgáltatásokat, és a siket hallgatók tudományos tanácsadója volt. A Berkeley-ben készítettem egy művészeti fesztivált, melynek címe: "Ünneplés: siket művészek és előadók". Nem sokkal az "ünneplés" után elhatároztam, hogy a New York-i Egyetemen (New York-i Egyetemen) a TV-n és a filmemen szerezek diplomát. A színház színhelyén értelmeztem, mind a Broadway-n, mind a Broadwayen.
: Hogy lett Marlee tolmácsa?
Jason: [Színész] William Hurt asszisztense felhívta New York körül, hogy valakit keresjen Marlee-nek, miután elkészült a "Less of God's Child" című film. [Nevetett] NYU-nak, mert hallotta, hogy sok siket hallgató és tolmács van. A Sikervédelmi Rehabilitációs Tanulmányi Főosztály titkára adott nekem a telefont, és felajánlottam magamnak!
Sajnos azt mondták, hogy Mr. Hurt olyan nőt keresett, aki Marlee-t értelmezte. Végül visszahívott, és egy napi munkát ajánlott nekem. Nem tudtam, hogy Marlee-nek adott megbízásom nem lenne olyan, mint a tolmácsa, hanem a vásárláshoz. 19 éves volt, New Yorkban új volt és én voltam a vezetője. Rögtön kiütöttük, és felajánlottam, hogy értelmezem neki, amikor szüksége van rá, és felajánlotta magát, mint egy jelmagyarakutatót William Hurt számára.
: Hogy lett Marlee üzleti partnere?
Jason: Miután Marlee megnyerte az Oscarot, úgy döntöttem, hogy lemondok a Ph.D.-ről. tanulmányozta és követte. Észrevettem, hogy sok szereplőnek volt saját termelési cége, amely lehetővé tette számukra, hogy készítsenek és szabjanak scripteket. Ahogy elkezdtem elképzelni az ötleteket, és Marlee-t javasoltam a forgatókönyvek számára, rájöttünk, hogy ideje Marlee-nek elindítani a saját cégét, így nem kell ülnie és várnia kell a munkát. [A film és a TV-tanulmányok hátteréből] felajánlottam, hogy futtathatom a céget, és [ő] szerette az ötletet. Solo egynek nevezte gyermekkori kutyája tiszteletére.
: Mit csinálsz a Solo One-nak?
Jason: A mindennapok elkezdődnek a hírek megtekintésével, és átnézik az öntvényeket, hogy lássák, milyen szituációkra lenne szükség Marlee számára. Fejlesztem a történeti ötleteket, beszélgetek ügynökökkel, rendeznek rendezőket és producereket, feltárva a Marlee különböző módjait olyan történetekbe, amelyek nem szükségszerűen íródtak egy siket színész számára. Számos alkalommal sikeres voltam, köztük a "What the Bleep Do We Know" című filmet, és olyan filmeket készítettünk, amelyekben Marlee szerepelt, valamint olyan filmeket, amelyekben nem szerepelt. Jelenleg a Marlee különféle projektjeinek előkészítésének különböző szakaszaiban vagyok, akár csillagok, akár termékek, akár mindkettő számára.
: Cselekedel is? Találtam ezt az IMDB oldalt Jack Jason-nak. Az oldal egy jelnyelv-oktató szerepet és egy tolmács szerepét említi.
Jason: Én vagyok. Csináltam valamilyen színészi munkát és sok munkát végeztem. Az első szerepem az volt, hogy egy gyűrűs beszédet készítsen egy filmben, amelyet Marlee az Arany Maszk emberének nevezett . Azóta én játszottam magam a "The Larry Sanders" show-n, és beszéltem a Marlee-vel a talk show-okon és a díjkiosztón. Ha keményen nézel, akkor láthatod, hogy itt és ott sorozok egy olyan sorozaton, mint az Arrested Development . És örömömre szolgál, hogy jelnyelvi párbeszédes edzőnek számítok olyan filmeken, mint a The Family Stone .
: Van-e olyan emlékezetes tapasztalatai, amelyeket meg kell osztani?
Jason: Nagy megtiszteltetés volt Marlee-nak, amikor megnyerte az Oscar-díjat. [Amikor] a nevében szólaltattam, nyolc éves koromba villantottam, és írtam egy iskolai folyóiratban, hogy az volt a törekvésem, hogy több millió ember hallja a hangomat, mint egy DJ-t vagy egy televíziós előadót. Ott csináltam éppen. A pillanat még édesebb volt, ahogy Marlee megköszönte a szüleinek, és ezeket a szavakat beszéltem, tudván, hogy a szüleim is a közönségben vannak. Egy pillanatra soha nem fogom elfelejteni.
Az egyik legviccesebb pillanat, amikor Marlee-t értelmezték, akkor jött, amikor éppen született második gyermeke, és [megjelenik] a National Girl Scout összejövetelen. Marlee bejelentette egy lánycsoportnak, hogy elnézést kért tőle, hogy "szivattyúzza" a melleit. Ezt mondtam, és azonnal a lányok fordultak hozzám, és felsóhajtott, mintha én lennék az, aki szivattyúznia kellett. - Marlee, nem én! Kiáltottam. Vidám volt!
: Van még valami, amit hozzá szeretne tenni a Marlee Matlin értelmezéséhez?
Jason: Csak annyit kell mondanom, hogy a legmenőbb munkám van, amit valaha is el tudtam képzelni.