Az asztma és a COPD közötti különbség nem jelent problémát. A COPD elsősorban az idősebb férfiaknak okozta a dohányzást. Amint egyre több nő és fiatal kezdte a dohányzást, azonban a COPD arca megváltozott.
Ennek eredményeként az asztma és a COPD néha zavaros lehet. Az asztmában és a COPD-ben fiatalok és idősek is előfordulnak, férfiak és nők. Fontolóra veszünk olyan tényezőket, amelyek segítenek megkülönböztetni az asztmát és a COPD-t.
Emellett a COPD-nak van egy társadalmi megbélyegzése, amelyet a társadalom ráhelyez. Ennek eredményeképpen gyakran vannak olyan betegek, akiknek asztmásnak bizonyulnak, amikor ténylegesen COPD-t szenvednek. Ez kezelési dilemmákat hoz létre, mivel e két feltétel kezelése nem azonos.
Az asztma és a COPD ugyanaz?
Az asztma és a COPD tünetei hasonlóak, mivel ezek mindkettőhöz vezethetnek:
Ezek a tünetek másképp tapasztalhatók az asztmában és a COPD-ben. A COPD-szel gyakrabban fordul elő napi, köhögésgátló termék. A köhögési mintázat és a váladék színe gyakran a kezelőorvos által, ha COPD exacerbációról van szó. A napi köhögés jellemző a krónikus bronchitisre, a COPD típusára vagy változatára.
A mellkasi szorítás és az intermittáló köhögés (különösen éjszaka) gyakoribbak az asztmával szemben. Ezek a tünetek viaszodnak és elesik az asztmás kontrolljával.
Ha az asztma jól szabályozható, akkor tünetekmentes időszakokat tapasztal.
Az asztma és a COPD patofiziológiája azonban nagyon különböző. Bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a tünetekhez vezető folyamat más.
Mind az asztma, mind a COPD gyulladásos betegségeknek tekinthető, de a gyulladás különböző típusú sejtekből származik.
Az asztma patofiziológiájában a gyulladás éint az eozinofilok termeléséből adódik, míg a COPD gyulladása elsősorban neutrofil sejtek és makrofágok előállítását vonja maga után.
Számos kérdés segíthet Önnek abban, hogy melyik feltételnek lehet szüksége:
- Hány éves voltam, amikor diagnosztizáltak? A COPD általában időskori betegség, míg a legtöbb, de nem minden, asztmát gyermekkori vagy serdülőkorban diagnosztizálják. A COPD-t nem általánosan diagnosztizálják 40 éves kor előtt.
- Már füstöltem? Míg sok asztmás beteg füstöl, a legtöbb asztmás beteg soha nem füstölt. Míg egyes COPD betegek soha nem füstöltek, a COPD-vel diagnosztizált betegek több mint 80% -a már vagy a múltban füstölt vagy a jelenlegi dohányzók.
- Mi vezet a tünetekhez? A legtöbb COPD-beteg napi tüneteket tapasztal, míg az asztmás betegek tünetek nélkül jelentős intervallumban vannak. Továbbá, az asztmás páciensek tipikusan olyan aktiváló hatásúak, mint a pollen vagy más olyan expozíciók, amelyek - ha elkerülik - a tünetek hiányát eredményezik. Az asztmás páciensek tüdőfunkciója visszatér normális vagy közel normális állapotba a bronchokonstrikció, a légúti túlérzékenység és a légúti gyulladás kezelésével való exacerbáció után. A COPD betegek lassan csökkenhetnek a tüdőfunkcióban a dohányzás abbahagyásával, de tüdőfunkcióik soha nem térnek vissza a normális állapotba. A COPD betegek rendszerint gondozásra szorulnak a légszomj miatt, és végül a COPD betegek csökkent gyakorlati kapacitása van. Idővel a COPD-betegek fogyatékosságuk, csökkent erejük és életminőségük csökkent a funkcionális kapacitásuk mellett.
Annak érdekében, hogy ez a kérdés egy kicsit zavaróbb legyen, egyes COPD betegek asztmás komponenssel rendelkezhetnek. Ezenkívül egyes asztmás betegek füstölnek és veszélyeztetik a COPD-t, mint bármely más dohányosot.
Egyes COPD betegek reverzibilitást mutatnak a pulmonalis tüdőfunkció vizsgálata során. Ha van reverzibilis komponense a COPD-nek, azt mondhatjuk, hogy asztmás összetevője van. Ha nagyon kevés reverzibilitásra nincs lehetőség, nincs asztmás komponens. Az American Thoracic Society úgy határozza meg a reverzibilitást, mint a FEV1 poszt-hörgőtágító növekedését legalább 12% -kal a COPD és az asztma esetében.
Ebben az esetben a betegségek nem azonosak.
A reverzibilitás mennyisége általában szignifikánsan kisebb a COPD betegeknél az asztmás betegekhez képest.
Az asztma és a COPD tünetei ugyanazok?
Az asztma és a COPD egyaránt okozhat zihálást, mellkasi szorítást, légszomjat és krónikus köhögést. Azonban az asztma és a COPD gyakorisága és domináns tünetei eltérőek. A COPD esetében valószínűbb, hogy a reggeli köhögés, a köpet emelkedése és a tartós tünetek jelentkeznek. Ha asztmája van, nagyobb valószínűséggel tapasztalja a tüneteket epizódokban és / vagy éjjel. Ezenkívül az asztmás tünetek valószínűleg előfordulhatnak bizonyos expozíció hatására.
Az asztma és a COPD kezelések ugyanazok?
Bár az orvos ugyanazokat a gyógyszereket használhatja az asztma és a COPD kezelésére, ezeknek a gyógyszereknek "mikor, miért és hogyan" változnak valójában.
Az asztma kezelésének célja tünetmentes a normál tüdőfunkció mellett, míg a COPD kezelés célja a tüdőkárosodás progressziójának megakadályozása, az exacerbációk csökkenése és az életminőség javítása. Az asztmában és a COPD-ben alkalmazott gyógyszerek magukban foglalhatnak:
- Inhalációs szteroidok: Az inhalált szteroidok, például a Flovent, mind asztmában, mind pedig a COPD-ben előnyösek, mivel a gyógyszer közvetlenül a tüdőben hat, de a belélegzett szteroidokat az asthában és a COPD-ben eltérő módon használják. Az asztmában a belélegzett szteroidokat általában akkor alkalmazzák először, amikor napi gyógyszeres kezelésre van szükség, általában akkor, ha szakaszos vagy enyhe perzisztáló asztmából fejlődik. A COPD-ben belélegzett szteroidokat adnak hozzá, miután a betegek súlyos COPD-t és több exacerbációt születtek.
- Antikolinergek: Míg a rövid hatású antikolinerg szerek, mint például az Atrovent, akut asztmás exacerbációk kezelésére használják, a hosszú hatású antikolinerg szerek, például a Spiriva, általában nem használatosak az asztma szabályozására szolgáló gyógyszerekként. A Spiriva azonban viszonylag korán jelentkezik a COPD-ben, mivel összefüggésben áll a tüdőfunkció, a tünetek és az életminőség javulásával, miközben csökkenti a COPD exacerbációkat és a kórházi kezelést.
- Rövid ható hatású hörgőtágítók (SABA-k): Az asztmában a SABA-kat használják az akut tünetek rendszeres enyhítésére, de ha egyszer a SABA-t használjuk, hogy kielégítsük az enyhén tartós asztma kritériumát, további gyógyszeres kezelésre van szükség. Másrészről, a tervezett SABA-k az elsőek a COPD kezelésére.
- Hosszú hatású béta-agonisták (LABA-k): Bár a hosszú ideig ható béta-agonisták, mint például a Serevent alkalmazhatók a COPD kezelése kényelmes módszerként, az LABA-k nem jelennek meg asztmában, amíg közepes fokú perzisztáló asztma van.
- Sebészet: Ez csak a COPD esetében áll rendelkezésre. Ez a kezelés általában olyan betegek számára van fenntartva, akik nem rendelkeztek orvosi kezeléssel. Jelenleg vannak olyan kevésbé invazív kezelések, ahol a betegek sokkal kevésbé invazív eljárással nyerhetik el a tüdőcsökkentő műtét előnyeit.
- Bronchial Thermoplasty : Ebben az asztmában csak a kezelés, a súlyos, tartós asztmában szenvedő betegek, akiket nem igazán irányítanak a belélegzett kortikoszteroidokkal és a hosszú hatású béta-agonistákkal szemben, bronchoszkópiában szenvednek, amely a légutakra hőt alkalmaz, csökkentve a képességüket, és szűkítsenek, miután az expozíció hatására asztmás támadáshoz vezet.
Ha nem biztos abban, hogy COPD vagy asztma van, győződjön meg róla, hogy orvoshoz fordult, mielőtt bármilyen kezelést megpróbálna.
Forrás:
Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet. Szakértői jelentés 3 (EPR3): Útmutató az asztma diagnózisához és kezeléséhez
Tinkelman DG, Ár DB, Nordyke RJ, Halbert RJ. A COPD és az asztma diagnózisa a 40 éves vagy annál idősebb primer ellátásban szenvedő betegeknél. J Asthma. 2006 Jan-Feb; 43 (1): 75-80.
Kuebler KK, Buchsel PC, Balkstra CR. Az asztma krónikus obstruktív tüdőbetegségének differenciálása. J Am Acad Nurse Pract. 2008 szept., 20 (9): 445-54.