Az artériák az erek, amelyeken keresztül a táplálék és az oxigénben gazdag vér áramlik a szervekre, például a vesére, a szívre és az agyra. Az oxigén és a tápanyagok nélkülözhetetlenek a szervezet minden szervének túléléséhez.
A vér az agyhoz vezető fő artériák a carotis és a csigolya artériák. Az ilyen artériákban előforduló véráramlással járó problémák stroke-ot okozhatnak.
Az artériák viszonylag ritka fajtája, amelyet artériás disszekciónak neveznek, stroke-ot okozhat.
Mi az artériás diszekció?
Az artériás disszekció az artériás belső fal mentén jelentkező kóros, és általában hirtelen kialakulást okoz. Ahogy a könnycsepp nagyobb lesz, egy kis zacskót képez, amelyet az orvosok "hamis lumennek" neveznek. A vér, amely ezen hamis lumen belsejében halmozódik fel, a következő módokon okozhat stroke-ot:
- Vérmedencék az artéria falán belül, amíg meg nem akadályozza a véráramlást. Az arteria falában lévő növekvő vérkészletet "pszeudoaneurizmának" hívják. A pseudoaneurizmák a stroke tüneteit a közelben lévő agyi struktúrák megnyomásával tudják kiváltani. Ezek is robbanhatnak és súlyos vérzést okozhatnak az agyban (vérzéses stroke). Amikor ez bekövetkezik, az álnegéneurizmust "dissecting aneurysm" -ként vagy "dissecting pseudoaneurysm" -ként említjük.
- A hamis lumen belsejében levő vér elfáradhat és lassan kiterjedhet arra a területre, ahol a vér általában folyik. Ez korlátozhatja vagy teljesen megszakíthatja a vér áramlását az agy egy részére.
- A növekvő vérrögökből származó apró darabok megszakadhatnak, felfelé áramolhatnak, és az agy kisebb artériájába csapódhatnak. Ez az esemény "artériás és artériás thromboembolia" néven ismert.
Az artériás disszekció felelős az összes stroke kevesebb mint 2% -áért. Az artériás disszekció azonban a fiatal és középkorú férfiak legfeljebb egynegyedét teszi ki.
Az Egyesült Államokban évente 12 000-15 000 embert érintenek a carotis vagy a csigolyák spontán disszekciója.
Tünetek
Tipikus tünetek:
- Fájdalom a nyak, az arc vagy a fej egyik vagy mindkét oldalán
- Szembetegség, vagy egy szokatlanul kis diák
- Szédítő szemhéj vagy kettős látás
- Nem lehet lezárni az egyik szemet
- Az étel megkóstolásának hirtelen változása
- Csengetés a fülben, szédülés vagy szédülés
- A nyak és az arc egyik izomzatának paralízise az egyik oldalon
A stroke vagy tranziens ischaemiás tünetek tünetei néhány naptól néhány hétig bármely fent említett tünet megjelenése után jelentkezhetnek.
Okoz
A nyaki és a csigolya artériák károsodhatnak a nyaki sérülések, vagy akár a nyaki mozgások ellen. Az alábbiakban olyan helyzetek társulnak, amelyek a carotis és a csigolya artériák disszekciójához kapcsolódtak:
- A nyak kiterjedése a hajmosás alatt egy szépségszalonban
- A nyak kiropraktikus manipulálása
- Súlyos sérülések
- Homályos trauma a nyakra
- Extrém nyak kiterjesztés jóga alatt
- A mennyezet festése
- Köhögés, hányás és tüsszentés
- Nyaki nyúlás a szájon át történő szájban szájon át történő alkalmazása során kardiopulmonalis újraélesztés (CPR)
A carotis és a csigolyák spontán disszekciója viszonylag szokatlan oka a strokenak.
A spontán disszekció olyan artériás disszekcióra utal, amely nem rendelkezik azonnal azonosítható okokkal. A carotis és a csigolya artériák disszekciója spontán is előfordulhat a következő betegségekkel összefüggésben:
- Marfan szindróma
- Policisztás vesebetegség
- Osteogenesis imperfecta
- Fibromuszkuláris dysplasia
Diagnózis
A karotid vagy a csigolya-artéria boncolásának diagnosztizálásához használt leggyakoribb vizsgálat egy angiogram. Ebben a tesztben egy kontraszt festéket adnak be az egyik agyba, amely az agyhoz vért. A röntgen segítségével a karotid és a csigolya artériák alakját vizsgálják, ahogy a festék átmegy rajta (lásd a képet).
A disszekciót akkor diagnosztizálják, amikor az angiogram olyan artériát mutat, amely úgy tűnik, hogy két különálló részre van felosztva, amelyek közül az egyiket "hamis lumen" -ként írják le (lásd alább). Ha a disszekció olyan súlyos, hogy teljesen megakadályozza a véráramlást az érintett az artéria, a festék eltűnik és eltűnik azon a ponton, ahol az artéria teljesen le van zárva. Ha a disszekció pszeudoaneurizmust okoz, az angiogram a festék falának belsejében felhalmozódik.
A carotis és a csigolyák disszekciójának diagnózisára használt egyéb vizsgálatok közé tartoznak a mágneses rezonancia angiográfia (MRA) és a duplex ultrahang.
Kezelés
A carotis és a csigolya artéria disszekciója heparinnal kezelhető, amely a vérrög kiterjesztését megakadályozza a disszekció területén. A heparin intravénás gyógyszer. Amikor eljött a kórházba való távozás ideje, a Coumaden (warfarin) egy vérhígító, amelyet szájon át lehet venni.
Általánosságban elmondható, hogy az artériás disszekcióból visszaszerzett személy várhatóan 3-6 hónapig vényköteles vérhígítót alkalmaz. Ha azonban az utóvizsgálatok 6 hónap elteltével nem mutatnak szignifikáns javulást, a gyógyszereket hosszabb ideig írják fel. Ha még nincs javulás, a műtét vagy perkután ballon angioplasztika és stentelés lehet egy másik lehetőség.
Felépülés
A legtöbb ember, aki az artériás dissectionhez kapcsolódó stroke-t tapasztalja, jó fellendülés tapasztalható. Tény, hogy az esemény következtében kevesebb mint 5% azoknak, akik artériás dissection artériájával rendelkeznek. Az esetek több mint 90% -ában, amelyekben a carotis artéria kritikusan szűkült, és az esetek több mint 66% -át, amelyekben teljesen elzáródnak, a tünetek tapasztalt első néhány hónapjában megoldódnak. Bizonyos esetekben a tartós fejfájás néhány hétig vagy hónapig eltarthat.
A disszekcióhoz kapcsolódó aneurysmák szinte soha nem szakadnak meg, de ritka esetekben vérrögképződéshez és thromboemboliás stroke kialakulásához vezethetnek.
Egy Word From
Az artériás diszekció meglehetősen összetett állapot. Szakértő orvosi igazgatással azonban a legtöbb ember, aki artériás disszekcióval rendelkezik, túlél, és jól teljesít. Ha Ön vagy egy szeretett személynek az artériás disszekció által okozott strokeja van, akkor is szüksége lesz rá, hogy visszaszerezzen a stroke-tól. A stroke rehabilitáció gyakran aktív részvételt igényel, és fárasztó lehet, de az idő múlásával javulást és javulást lát.
> Források:
> Az interventricularis septum disszekciója: Echocardiographic jellemzők, Gu X, He Y, Luan S, Zhao Y, Sun L, Zhang H, Nixon JV, Medicine (Baltimore). 2017 március; 96 (10): e6191