A stroke után a gyógyulás és gyógyulás elsődleges megközelítése aktív rehabilitációs tervet tartalmaz a fizikai képességek és a kognitív funkció javítására. Számos különböző típusú stroke utáni stroke-rehabilitáció van, és ha egy stroke-ot szed, akkor valószínűleg részt kell vennie ezek közül egy vagy több közül.
Fizikoterápia
A fizikai terápia számos izommesterséget és gyakorlatot tartalmaz.
A post stroke fizikai terápiás tevékenységeket úgy tervezték, hogy az agyat és az izmokat úgy alakítsák ki, hogy együtt dolgozzanak együtt olyan módszerrel, amely az izom erejét építi és egészséges izomtónust tart fenn. Az Egyesült Királyság egy nemrégiben készült tanulmánya a Cochrane-adatbázisból, az egyik legnagyobb stroke túlélő adatbankból származó adatokat használt fel a stroke utáni fizikai terápia hatékonyságának értékelésére. Az Egyesült Királyság tanulmányának eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy széles körű fizikai terápiás technikákat és módszereket alkalmaznak szerte a világon a stroke túlélők gyógyulásában.
Míg a kutatók nem találták meg, hogy az egyik fajta fizikai terápia jobb volt, mint a többiek, arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai terápia hatékonyan segíti a túlélőket, hogy javítsa a mobilitást (gyorsabban halad), jobb egyensúlyt. A kutatók szerint a fizikai terápia ideális adagja kb. 30-60 perc, hetente 5-7 nap.
A fizikoterápia hatékonynak bizonyult, amikor a sztrájkokat a stroke után rövid időn belül elkezdték.
Foglalkozásterápia
A fizikai terápiatól eltérően a foglalkozási terápia sokkal inkább feladatközpontú képzés. A foglalkozási terapeuták a stroke-túlélők számára gyakorlati, valódi napi feladatokkal dolgoznak, mint például a lépcsők mászása, az ágyba való be- és kilépés, valamint az öltözködés.
Természetesen a fizikai terápia és a foglalkozási terápia között átfedés van, és mindkettő a stroke helyreállításának kulcsfontosságú összetevője, de a fizikai terápia inkább célzott izomcsoportok megerősítésére és fenntartására összpontosít, míg a foglalkozási terápia inkább a koordinációra és a izmait használva bizonyos irányított célokra.
Beszéd és fecske terápia
A beszéd és a nyelés olyan képességek, amelyek a cselekvésre való gondolkodást és az izmok összehangolását igénylik. Mindkét képesség használja az arc, a száj, a nyelv és a torok izmait. Beszédproblémák gyakran előfordulnak a stroke után, míg a nyelési problémák általában több kellemetlen meglepetés a stroke túlélők és szeretteik számára.
A beszéd és a fecskeértékelés tipikusan a kórházban történik, néhány nappal a stroke után. Amint meggyógyul a stroke-ból, a beszéddel és a nyelési képességed jobban megkezdheti önmagát.
A beszéd fontos a kommunikációhoz. A beszéd megköveteli a nyelv használatát annak megértéséhez, hogy az emberek mit mondanak. A beszéd megköveteli a nyelv használatát a másokkal való kommunikációhoz. A beszédterápia elsősorban a szavak megértésén és a szavak megfogalmazására koncentrál, amelyeket mások világosan megértenek. Néha a beszédterápia magában foglalja a flash kártyákat, képeket, és természetesen a gyakorlást és az ismétlést a beszéddel.
A lenyelés számos okból fontos. A táplálkozás az élet egyik alapvető része, és ez nem változik a stroke után. A jó táplálék fenntartásához szükséges lenyelésre van szükség. Azonban a megfelelően összehangolt lenyelés fontos szerepet játszik más egészségügyi kérdésekben, a táplálkozáson túl is. Amikor az izmok lenyelése nem mozog, ahogy csak lehet, az élelmiszer elfojtása az egyik veszélyes következmény.
A fulladás okozhat fertőzést, amit aspirációs tüdőgyulladásnak hívnak, ami nagyobb probléma a stroke túlélők között, mint a legtöbb ember. Az étellel való megfojtás veszélyes oxigénhiányt is okozhat, ami agykárosodást és akár agyhalálozást okozhat.
A nyelési fogyatékosság következményei nem elhanyagolhatók. Szerencsére van egy teljes rendszer a fecske terápiához, hogy segítse a stroke túlélőinek elkerülni ezeket a súlyos és ijesztő szövődményeket a stroke.
Vizuális terápia
A vizuális terápiát és egyensúlyterápiát gyakran a kombinált rehabilitációs ülésekre tervezik a stroke túlélők számára. Ez azért van, mert a látás részlegesen a jó egyensúlyra támaszkodik, és az egyensúly részben a jó látásmódra támaszkodik. Az agyterületek, amelyek ellenőrzik ezt a két funkciót, különek, de kölcsönösen egymástól függenek egymástól. Ezért van értelme, hogy a post-stroke egyensúlyi gyakorlatok vizuális készségeket tartalmaznak.
Egy közelmúltbeli orvosi kutatás, amely a Memphis, Tennessee és Dánia kutatói közötti együttműködést vonta maga után, arra a következtetésre jutott, hogy a stroke-túlélők 60 százaléka, akik részt vettek kombinált látásterápiában és egyensúlyterápiában, csak a stroke túlélők 23 százaléka volt, akik nem vettek részt a terápiában.
Kognitív terápia
A kognitív terápia még mindig meglehetősen új fogalom a stroke rehabilitációban. A kognitív terápia olyan beavatkozásokat tartalmaz, amelyek célja a gondolkodási készségek és a problémamegoldó képességek javítása. A stroke után számos kognitív fogyatékosság van. Az agyvérzéses túlélők, akik egy nagy agykérgi stroke-ból visszaszerznek, gyakran több kognitív problémával küzdenek, mint a kisvérű szubkortikális stroke előrehaladt stroke túlélői. A baloldali agykérgi leképzések némileg eltérő kognitív deficitet okoznak, mint a jobb oldali agykérgi stroke , és ez a stroke túlélőjére hatással lehet a helyreállításra.
A kognitív terápiás módszereket, mint például a videojátékok , a virtuális valóság technikáit és a számítógépes rehabilitációs terápiát használják , jelenleg a stroke utáni kognitív funkciók javítására használják. A poszt-stroke kognitív deficitre vonatkozó különböző beavatkozások közül a legmegfelelőbb kognitív terápiát még nem állapították meg. Eddig azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a kognitív terápiában részt vevő stroke túlélők jobban gyógyulnak, mint azok a stroke túlélők, akik nem vesznek részt a kognitív terápiában.
Innovatív fizikai terápia
A terápia új típusai közé tartozik a tükörterápia, az elektromos terápia és a zeneterápia. Az új és innovatív rehabilitációs terápiát alkalmazó kutatásokban részt vevő stroke túlélők általában jobban tesztelik a stroke kimenetelét, és általában nem tapasztalják a kísérleti rehabilitáció által okozott negatív hatásokat. A stroke utáni helyreállításra vonatkozó előzetes adatok ígéretesek, de a kutatók mindig fontolóra veszik a "placebo-hatás" lehetőségét. A placebo-hatás annak a valószínűsége, hogy a beavatkozást igénylő személy javulni fog azon előre meggyőződés miatt, hogy az intervenció segíteni fog. A placebo hatás akkor is hasznos lehet, ha a beavatkozás haszontalan. Valószínűleg bizonyos fokú placebo-hatás és bizonyos fokú hasznosság, amikor a legtöbb kutatás alatt álló innovatív rehabilitációs technikát érinti.
> Források:
> Choi YH, Ku J, Lim H, Kim YH, Paik NJ. Mobil játék alapú virtuális valóság rehabilitációs program a felső végtag diszfunkció után az iszkémiás stroke után. Restor Neurol Neurosci. 2016-ra 34 (3): 455-63.
> Pollock A, Baer G, Campbell P. et al. Fizikális rehabilitációs megközelítések a funkció és a mobilitás visszaszerzésére stroke után. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 4 (4): CD001920.
> Schow T, Harris P, Teasdale TW, Rasmussen MA. Egy négy hónapos rehabilitációs program értékelése egyensúlyi problémákkal és binokuláris vizuális diszfunkcióval rendelkező stroke betegek számára. NeuroRehabilitáció. 2016-ra a 38 (4): 331-41.