A túlzott UV expozíció okozta sejtes változások
A napfény mély hatással van a bőrre, ami a korai öregedést, a bőrrákot és számos más bőrrel kapcsolatos állapotot eredményezhet. Az ultraibolya (UV) fénynek való kitettség a bőr sérülésének összes tüneteinek mintegy 90 százalékát teszi ki.
A tények az UV sugárzásról
A nap ultraibolya sugárzást bocsát ki, amelyet a relatív hullámhosszon (nanométer vagy nm-en mérve) osztályozunk:
- UVC sugárzás (100-290 nm)
- UVB sugárzás (290-320 nm)
- UVA sugárzás (320-400 nm)
Az UVC sugárzásnak a legrövidebb hullámhossza van, és az ózonréteg szinte teljesen elnyeli. Mint ilyen, valójában nem befolyásolja a bőrt. Az UVC sugárzás azonban olyan mesterséges forrásokból származhat, mint a higany ívlámpák és a germicid lámpák.
Az UVB sugárzás hatással van a bőr legkülső rétegére (epidermisz), és a leégés elsődleges oka. Legintenzívebb a 10 és 14 óra között, amikor a napfény a legfényesebb. Ugyancsak intenzívebb a nyári hónapokban, ami a személy UVB expozíciójának körülbelül 70% -át teszi ki. Mivel a hullámhosszú, az UVB nem könnyen áthatol az üvegen.
Ezzel ellentétben az UVA sugárzásnak csak egy kis hatása van a bőrre. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az UVA a bőr károsodásának jelentős szerepe. Az UVA mélyen behatol a bőrbe olyan intenzitással, amely nem ingadozik annyi UVB-t.
Az UVB-vel ellentétben az UVA nem szűrődik üvegből.
Az UVA és az UVB káros hatásai
Mind az UVA, mind az UVB sugárzás nagyszámú bőrrel kapcsolatos rendellenességet okozhat, beleértve a ráncokat, az öregedéssel kapcsolatos rendellenességeket , a bőrrákot és a fertőzéssel szembeni csökkentett immunitást. Miközben nem értjük teljes mértékben a változások mechanizmusait, egyesek úgy vélik, hogy a kollagén lebomlása és a szabad gyökök képződése megzavarhatja a molekulaszinten a DNS-javítást.
Az UV-sugárzásról ismert, hogy növeli a mólók számát a napfényben lévő testrészekben. A túlzott napfény expozíció az aktinikus keratózisok premalignus elváltozások kialakulásához is vezethet. Az aktin keratosisokat precancerusnak tekintik, mivel egy 100-ban pikkelysejtes karcinóma alakul ki. Az aktinikus keratózisok "dudorai" gyakran könnyebben érezhetők, mint látni, és jellemzően megjelenik az arcon, a fülön és a kezek hátán.
Az UV-sugárzás szarvasmarha keratoszokat is okozhat, amelyek úgy tűnik, hogy a bőrön "ragadt", mint a bozótszerű elváltozások. Az aktinikus keratózástól eltérően a seborrheikus keratózisok nem válnak rákká.
Kollagén bontás és szabad gyökök
Az UV-sugárzás a kollagént a szokásos öregedésnél nagyobb mértékben lebontja. Ez a bőr középső rétege (dermis) behatolásával előidézi az elasztin abnormális felszaporodását. Amikor ezek az elasztinok felhalmozódnak, olyan enzimeket állítanak elő, amelyek véletlenül lebontják a kollagént és létrehoznak úgynevezett "napi hegeket". A folyamatos expozíció csak a folyamat gyorsítását eredményezi, ami további ráncosodáshoz és elhajláshoz vezet.
Az UV sugárzás szintén a szabad gyökök egyik legfontosabb alkotója. A szabad gyökök az instabil oxigénmolekulák, amelyek helyett csak egy elektron van.
Mivel az elektronok párokban találhatók, a molekulának el kell távolítania hiányzó elektronját a többi molekulától, és láncreakciót okozva képes kárt szenvedni a sejtek molekuláris szinten. A szabad gyökök nem csak növelik az enzimek számát, amelyek lebontják a kollagént, megváltoztathatják a sejt genetikai anyagát olyan módon, amely rákhoz vezethet.
Immunrendszeri hatások
A szervezetnek védekező immunrendszere van a fertőzések és az abnormális sejtnövekedés, beleértve a rákot is. Ez az immunvédelem magában foglalja a speciális fehérvérsejteket, amelyeket T-limfocitáknak és Langerhans-sejteknek nevezett bőrsejteknek neveznek. Ha a bőr túlzott napfénynek van kitéve, bizonyos vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek aktív módon elnyomják ezeket a sejteket, gyengítve az általános immunválaszt.
Ez nem az egyetlen módja annak, hogy a túlzott expozíció aláássa a személy immunitását. A szervezet utolsó immunválaszvonala valami úgynevezett apoptózis, a "sejt öngyilkosság" azt jelenti, hogy meg akar ölni a súlyosan sérült sejteket, nem válhatnak rákká. (Ez az egyik oka annak, hogy egy leégés után hámozódj le.) Bár a folyamat nem teljesen ismert, a túlzott UV-sugárzás úgy tűnik, hogy megakadályozza az apoptózist, lehetővé téve a prekancerózus sejtek rosszindulatúvá válását.
A Nap által okozott bőrváltozások
Az UV-sugárzás a bőr elszíneződésének egyenetlen megvastagodását és elvékonyodását okozza, ami durva ráncosodást és sárga elszíneződést eredményez. Ez is okozhatja a véredények falainak vékonyabbá válását, ami könnyű zúzódást és pókvérzést (telangiectasias) okozhat az arcon.
A legáltalánosabb napsugárzás okozta pigmentváltozások szeplők (szoláris lentigo). A szeplőt okozza, amikor a bőr pigmentképző sejtjei ( melanociták ) megsérülnek, ami a hiba bővítéséhez vezet. Nagyobb szeplők, amelyek kora foltok néven is ismertek, jellemzően a kezek, a mellkas, a vállak, a karok és a felső hátfalak hátlapján jelennek meg. Bár az idős korosztályokat gyakran látják idősebb felnőtteknél, nem korukhoz kötődnek, ahogy a neve is sugallja, de a napsérülés következménye.
Az UV-sugárzás a lábakon, a kezeken és a karokon megjelenő fehér foltok megjelenését is eredményezheti, mivel a melanocyták fokozatosan elpusztítják a napsugárzás hatásait.
Bőrrák és melanoma
Jól ismert az a képesség, hogy a nap rákot okoz. A bőrrák három fő típusa a melanoma , a bázissejtes karcinóma és a laphámsejtes karcinóma.
A melanoma a leghalálosabb a három közül, mivel könnyebben terjed (metasztatizálja) a többieknél. A bazálissejtes karcinóma a leggyakoribb, és inkább a lokálisan terjed, mint a metasztázis. A squamous cell carcinoma a második leggyakoribb, és ismert, hogy metasztatizálja, bár nem olyan gyakori, mint a melanoma.
Úgy véljük, hogy a 20 éves kor előtt érkező napi expozíció mennyisége a melanoma meghatározó kockázati tényezője. Ezzel szemben az alapsejt-karcinóma vagy a laphámsejtes karcinóma kockázata mind az ember bőrtípusára, mind pedig az élethosszig tartó UV-sugárzásnak tulajdonítható.
> Források
- > Ratushny, V .; Gober, M .; Hick, R .; et al. "A keratinocitától a rákig: a bőr pikkelysejtes karcinóma patogenezise és modellezése". Journal of Clinical Investigation. 2012. február 1 .; 122 (2): 464-472.
- > Narendhirakannan, R. és Hannah, A. "Oxidatív stressz és bőrrák: áttekintés". Ind J Clin Biochem. 2013 április; 28 (2): 110-115.