A renovascularis magasvérnyomás a szekunder hipertónia egyik típusát jelenti, melyet a normális veseelégtelenségben bekövetkező rendellenes változások okoznak. Bár a renovaszkuláris hipertenziót időnként olyan betegeknél fedezik fel, akikről ismert, hogy veseproblémái vannak, gyakrabban diagnosztizáltak megfigyelési és vizsgálati időszak után. Mivel a vesék működnek, a renovascularis magas vérnyomás általában rosszabbodik, ha nem kezelik.
Okoz
A vese artériáknak nevezett közepes méretű artériák folyamatos véráramlást biztosítanak a veséknek, amelyeket szűrni és visszaküldeni a szervezet normális vérkeringésébe. Mivel a vese szűrési funkcióit főként a vérnyomás ereje táplálja, a vese nagyon jól érzékeli a vérnyomás változásait. Ha a vesék úgy érzik, hogy a vérnyomás túl alacsony ahhoz, hogy normális vérszűrést lehessen, akkor reagálnak olyan hormonok felszabadításával, amelyek a vérnyomás megemelkedését szolgálják.
Ha a vér átáramlása a vese-artériákon keresztül bármilyen okból csökken, a vese könnyen becsapható ahhoz, hogy a vérnyomás túl alacsony legyen. Például a renális artériás stenosisnak nevezett betegség miatt a veseartériák szűkíthetők, ami csökkenti a vesékbe jutó vér mennyiségét. A vesék észlelik ezt a csökkenést és felszabadítják a renin hormont, hogy megpróbálják felemelni a vérnyomást és visszaállítani a normális véráramlást.
Problémák merülnek fel, amikor a veseartéria szűkületéhez hasonlóan a véráramlás csökkenését valójában nem az alacsony vérnyomás okozza. Ezekben az esetekben a vesék a vérnyomást nagyon magas szintre emelik, annak érdekében, hogy több vért vigyenek a szűkült veseartériákon keresztül.
Diagnózis
Azoknál a betegeknél, akikről ismert, hogy véredényben vagy vesebetegségben szenvednek, hirtelen kialakuló magas vérnyomás erős jelzés, hogy a renovascularis hipertónia hibás lehet.
Általában azonban a diagnózis alapos vizsgálatot és több vizsgálatot igényel. Néhány jel, ami a renovascularis hipertóniára utal:
- Nagyon magas vérnyomás a 30 évnél fiatalabb személyeknél
- A nagyon magas vérnyomás hirtelen kialakulása az 55 évnél idősebbeknél
- Olyan vérnyomás, amely nem reagál a gyógyszeres kezelésre
- Vérnyomás, amely nem reagál a korábban hatékony kezelésekre
A vérvizsgálatokat általában renovascularis hipertónia gyanújával végzik, de a probléma diagnosztizálásának egyetlen biztos módja a veseartéria szűkülése. Ez általában nem invazív eljárással történik, mint például egy MRI vagy CT vizsgálat, de néha invazív intézkedésekre van szükség. Ezekben az esetekben egy kis katétert vezetnek keresztül a hasán keresztül a veseartériába, és kis mennyiségű festék szabadul fel a katéter csúcsából. Képek készítik, amelyek azt mutatják, hogy a festék milyen színű; ez felfedni fogja az esetleges szűk helyeket az artériában.
Kezelés
A renovascularis hipertónia kezelése nem azonos a hagyományos magas vérnyomás kezelésével. Mivel a betegség egyik jellemzője, hogy nem reagál a hagyományos gyógyszeres kezelésre, a szokásos kezelési módszerek nem hatékonyak. A renovascularis magasvérnyomás magas vérnyomás-összetevője valójában az alapbetegség - a szűkült veseartéria - tünete, amelyet végül kezelni kell.
A kezelési lehetőségek attól függően változnak, hogy mi okozza a veseartéria szűkítését, de a célok minden esetben ugyanazok -, hogy maguk szélesítsék az artériát és visszaállítsák a normális véráramlást a vesére. Ennek tényleges módja attól függ, hogy pontosan mi okozza az artéria szűkítését. Idősekben a szűkület általában olyan eredetű zsírlerakódások eredménye, mint azok, amelyek szívrohamokat okozhatnak. A kezelés első lépése általában olyan gyógyszerek kipróbálása, amelyek feloldják ezeket a lerakódásokat. Ha ez sikertelen, több invazív lehetőségre lehet szükség, beleértve a hajó fizikai kiterjesztését normál méretűre, a sebészeti beavatkozás típusával.
Egyes esetekben a szűkülés olyan körülményeknek köszönhető, amelyeket nehezebb kezelni. Bizonyos betegségek miatt a véredények falai megvastagodhatnak, ami a hajó szűkítését okozhatja. Ez nem kezelhető gyógyszerkészítménnyel, ezért rendszerint be kell állítani - vagy még inkább invazív műtéteket -. A pontos kezelési lehetőségek ebben az esetben számos olyan tényezőtől függenek, amelyek betegenként változhatnak, ezért a végleges kezelési tervek általában meglehetősen betegesek.
A renovascularis hipertónia kezelése sokkal nehezebb, mint más, "normál" típusú magas vérnyomás kezelésére, és bár a siker nagysága magas, több kockázatot és potenciális komplikációt hordoz. Az orvosnak a megfelelő kezelési terv kidolgozása fontos lépés a súlyos betegség leküzdésében.
> Források:
> Derkx, FH, Schalekamp, MA. Renális artériás stenosis és magas vérnyomás. Lancet 1994; 344: 237.
> Hirsch, AT, Haskal, ZJ, Hertzer, NR, et al. ACC / AHA 2005 gyakorlati iránymutatások a perifériás artériás betegek (alsó végtagi, vese, mesenteriás és hasi aorta) betegek kezelésére: Együttműködési jelentés az Amerikai Vascularis Sebészeti Szövetség / Vascularis Sebészeti Társaság, Cardiovascularis angiográfia és beavatkozások , A Vascular Medicine és Biológia Társaság, a Intervenciós Radiológia Társaság és a gyakorlati iránymutatásokról szóló ACC / AHA Munkacsoport (írásbeli bizottság a perifériás betegek kezelésére vonatkozó iránymutatások kidolgozására): az Amerikai Kardiovaszkuláris és Tüdő Rehabilitációs Szövetség ; Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet; Vascular Nursing Társaság; Transznacionális társadalomközi konszenzus; és a Vascular Disease Foundation. Circulation 2006; 113: 463.
> Mann, SJ, Pickering, TG. Renovascularis hypertensio kimutatása. A technika állása: 1992. Ann Intern Med 1992; 117: 845.
> Safian, RD, Textor, SC. Veseartéria stenosis. N Engl J Med 2001; 344: 431.
> Vasbinder, GB, Nelemans, PJ, Kessels, AG, et al. Diagnosztikai tesztek veseartéria stenosisra a renovascularis hipertónia gyanújával járó betegekben: meta-analízis Ann Intern Med 2001; 135: 401.