Milyen véredényeket érintenek a stroke?

A stroke a véráramlás csökkenése az agy régiójában.

Vér hordozza az oxigént és a tápanyagokat az artériák által nevezett véredényen keresztül. Bármilyen kompromisszum az agyi artériás véráramlásban megfosztja a szükséges oxigén és tápanyagok agyát. Ez az agy részleges működésének elvesztését okozza egy adott artériában. A stroke tünetek csoportjaként jelenik meg, melyet az agy egy része működésének elvesztése okoz.

Az agy a stroke által érintett része egy adott véredénynek felel meg. Ha egy véredény elzáródott vagy megsérült szivárgás vagy szakadás következtében , a vérellátás lelassul vagy leáll. Az agyat szállító vérerek megfelelnek az agy egy részének, jól meghatározott mintát követve. Egyes agyi területeken több vért kaphatnak vérből, de általában egy véredény biztosítja a vér többségét egy adott agyterületre.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a véredényeket, amelyek sérülés esetén stroke-ot okozhatnak.

Az agy vérereje

Carotis artériák - A nyaki artériák a nyak elején helyezkednek el, és a legtöbb a vérellátást biztosítják az agynak, különösen az agy előtt. A karotid artériák a nyakban vannak, így könnyebben hozzáférhetőek, mint az agyi erek. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az ultrahanggal ellátott berendezésekkel értékeljék az artériák egészségét, és megvizsgálják, hogy a carotis artériák keskenyek vagy nagy mennyiségű koleszterin képződnek-e.

A carotis artériák sokkal jobban hozzáférhetőek a sebészeti javításhoz, mint az agy mélyén található erek.

Vertebrális artériák - A vertebrális artériák a nyak hátsó részén helyezkednek el, és az agy hátulján vérellátást biztosítanak. A csigolya-artériák az agy viszonylag kis részét, az agytörzset biztosítják , de ez az agy része, amely szabályozza az életfenntartó funkciókat, például a légzést és a szív szabályozását.

Basiláris artéria - A bazális arteria a gerinces artériák összevonása, ami még távolabb van, és mélyebb az agyban. Vér szolgáltat az agytörzsbe, amely szabályozza a szemmozgásokat és az életfenntartó funkciókat.

Az agyi agyi artéria - A bal és jobb oldali agyi artériák a bal és a jobb oldali carotis artériák ágai, és ezek az agy elülső régiójához vérzik, amely viselkedést és gondolatokat vezérel.

Közel agyi artéria - A középső agyi artériák a bal és a jobb oldali carotis artéria ágai. A középső agyi artériák vérellátást biztosítanak az agyterületeknek, amelyek szabályozzák a mozgást. Az agy bal oldalán egy középső agyi artéria van, az egyik az agy jobb oldalán.

Posterior agyi artéria - A hátsó agyi artériák elágazzák a bazális artériát. A jobb hátsó agyi artéria az agy hátsó jobb hátsó területére vért szállít, a bal hátsó agyi artéria pedig véreket szolgáltat az agy hátsó hátsó részén.

Posterior kommunikáló artéria - A hátsó kommunikációs artéria lehetővé teszi, hogy a vér áramoljon a jobb és a bal hátsó agyi artériák között. Ez védőhatást biztosít.

Ha az egyik hátsó agyi artéria kicsit keskeny lesz, a posterior kommunikációs artéria kompenzálhatja az enyhe szűkületet, ha a másik oldalról, például egy alagútból vagy egy hídból biztosít véreket.

Elülső kommunikáló artéria - Az elülső kommunikáló artéria a jobb és a bal anterior agyi artériák közötti kapcsolat. Ez a véredény, mint a hátsó kommunikációs artéria, összeköti a jobb és a bal oldali agyi artériák közötti kapcsolatot, amely védelmi hatást biztosít az egyik oldal enyhe összehúzódására, lehetővé téve a vérellátás megosztását a másik oldalról.

Szemészeti - A szemészeti artériák vérellátást biztosítanak a szemnek, és ezért fontos tápanyagokat biztosítanak a látás és a szemmozgás számára.

Retinális - A retinális artériák apró véredények, amelyek a szemnek egy kicsi, de nagyon fontos részét képezik a retinának. Tudjon meg többet a retinalis artériás stroke-ról .

Ha az agy területének nincs elegendő vérellátása, akkor a stroke előfordulhat. A kombinált tünetek segítenek az egészségügyi szolgáltatóknak meghatározni a stroke helyét, és melyik véredény érintett. Ez segíthet a hosszú távú és rövid távú kezelési és helyreállítási tervben.

források

Martin Samuels és David Feske, Office Neurology Gyakorlat, 2. kiadás, Churchill Livingston, 2003