A parietális lebeny-stroke számos hatással járhat, mivel a parietális lebeny az agy kulcsfontosságú területe, amely számos fontos funkciót szabályoz, elsősorban az érzelemhez és az érzékszervi és vizuális információk integrálásához. Ha Ön vagy egy szeretett személynek parietális stroke-e van, bizonyos zavaró tüneteket észlelhet.
Mit csinál a parietális lebeny?
A parietális lebeny az agykéreg jelentős része.
A tetején és az agy hátsó részén található. Van egy jobb parietális lebeny és egy bal parietális lebeny. A parietális lebenyek elsősorban az érzéssel, a testpozícióval, a látással, az olvasással és a beszéddel kapcsolatos tudatossággal foglalkoznak. A parietális lebenyek nagymértékben részt vesznek az agy más területein való kölcsönhatásban, és összekapcsolják az érzékszervi inputokat a környezettel, az információ tudatosításával és értelmezésével.
A jobb parietális lebeny lehetővé teszi számunkra, hogy érthető legyen a test bal oldalán, és a bal parietális lebeny lehetővé teszi számunkra, hogy érthető legyen a test jobb oldalának érzékeléséről. A parietális lebeny segít megérteni a beszédet, segíti észünket a látásunkban, és tudatában van a testhelyzetünknek is, hogy segítsenek a mozgalmaink koordinálásában.
Mi a parietális lebeny stroke?
Véredény
A parietális lebeny-stroke akkor fordul elő, ha egy vagy több véredény, amely a parietális lebenyt vérellátja, blokkolja vagy vérzik.
A parietális lebeny átveszi vérellátását a középső agyi artériából, az elülső agyi artériából és a hátsó agyi artériából.
Érzékszervi változások
A parietális lebeny-stroke károsodást okozhat. Az olyan érzéseket, mint a fájdalom, a tapintás és a hőmérséklet érzékelése, általában nem befolyásolja jelentősen a parietális lebeny-löket.
Azonban egy parietális lebeny stroke után a stroke túlélők általában nem képesek pontosan detektálni, hol van a testen (például a kar, a kéz vagy a láb egy része).
A parietális stroke beavatkozhat a test teljes ellentétes oldalának érzésére, vagy csak egy kis területre, például a kezére vagy a lábára. Vannak, akik szokatlan érzéseket tapasztalnak, paresthesias néven, egy parietális lebeny stroke után, még akkor is, ha semmi sem érinti a test érintett részét.
A látomás megváltozik
Gyakran elvész a látás egy része, ami megnehezíti az objektumok megjelenését, felismerését és elérését. A parietális stroke által okozott látásváltozásokat gyakran homonim típusú hemianopia- ként írják le , amely mindkét szem szimmetrikus vagy szinte szimmetrikus elvesztése. A parietális lebeny-stroke legvalószínűbb, hogy alacsonyabb quandrantanopiát eredményez, ami azt jelenti, hogy a szem mindkét szemének jobb vagy bal látómezőit érintő látásvesztést jelent.
A tudat hiánya
A parietális lebeny irányítja az ön érzékelését és a képességét arra, hogy megtudja, hol vannak testrészei . Néhány ember, aki a parietális stroke-ot nem gyengíti, de még mindig problémái vannak annak megállapításában, hogyan mozoghat a test normális, céltudatos módon.
Gyakran előfordul, hogy a stroke-túlélők nem ismerik a stroke-ot. Ez az asomatognosia. A stroke túlélői, akik aszomatognosia, nem ismerik az érzéseket vagy tárgyakat a test egyik oldalán, és annyira tisztában lehetnek azzal a kérdéssel, hogy tagadják, hogy probléma merül fel.
Sok páratális lebeny-stroke túlélők tapasztalják a hemiagnosia, azaz a test egyik oldalán és a környezet egyik oldalán a tudat hiánya. Néha a parietális lebeny-stroke hasonló, de enyhébb hatást vált ki, amelyet kihalásnak neveznek. A kipusztulással rendelkező emberek észre fogják venni a károsodott oldalt, de nem, ha egyidejűleg a "normális" oldalt stimulálják egyszerre.
Alexia
Egy másik problémát is nevezhetünk alexia-nak, amely egy parietális lebeny stroke után jelentkezhet. Ezt jellemzi az olvasás képtelensége, annak ellenére, hogy látta a betűket. Furcsa módon, néhány párétális lebeny-stroke túlélők az alexia agráfia nélküli állapotot tapasztalják. Ez azt jelenti, hogy egy személy képes írni, de nem tudja olvasni.
Motor Apraxia
A motor apraxia hatással lehet a stroke-túlélőkre, akiknek a bal parietális lebenyének a stroke-ja van. A motoros apraxiában szenvedő emberek nem képesek egyszerű motoros képességeket végezni, mint a haj kefével, annak ellenére, hogy nem gyengék.
Gertsmann-szindróma
A Gertsmann-szindróma a parietális lebeny-stroke védjegye. Azok a személyek, akiknek a Gertsmann-szindrómája zavaros a bal és a jobb között, nem nevezik a két kéz ujját, nem képesek egyszerű matematikai számításokat készíteni és nem tudnak írni.
Meg fogok gyógyulni?
Ha egy parietális stroke nagy, akkor rövid távú duzzanatot okozhat az agyban. Ez komoly lehet, de gondos orvosi kezeléssel a duzzanat általában megszűnik, és a legtöbb ember valamilyen javulást tapasztal.
A parietális stroke utáni helyreállítás időt és kemény munkát igényel, beleértve az intenzív rehabilitációt.
Egy stroke túlélő gondozása egy parietális stroke után
Ez egy kihívás egy olyan stroke túlélő gondozása, aki párétális lebeny stroke-ot kapott.
Az érzékelési veszteség sérülést okozhat, mivel a szeretett nem észrevehet olyan érzéseket, mint a forró hőmérséklet vagy éles tárgyak.
A Hemagnosia különösen nehéz kihasználatlanság, mivel a hemagnosztikus stroke túlélők gyakran kevésbé ismerik környezetüket.
A stroke túlélője gondozásának terhe súlyos, és fontos, hogy minél több támogatást és információt szerezzen az egészségügyi csapattól , a családjától és a támogató csoportoktól .
> Források
> Specifikus agyi léziók expozíciója Explicit motoros képalkotó képesség: a bizonyítékok rendszeres áttekintése, McInnes K, Friesen C, Boe S, Arch Phys Med Rehabil. 2016. március; 97 (3): 478-489