A misofonia, amelyet szelektív hangérzékenységi szindrómának is neveznek, egy rosszul megértett állapot, amely szó szerint "gyűlölet a hangtól". A rosszindulatú emberek szélsőségesen és gyakran érzelmileg reagálnak bizonyos "trigger" hangokra. A reakciók a bosszúságtól, a bosszúságtól, vagy akár a dühtől kezdve, egyeseknél erőszakkal kiakasztanak.
Eseményindítók
Bár a misofonia néha egy másik, hyperacusisnak nevezett állapothoz hasonlítható, a rosszindulatú indítékok általában puha napi hangok, sőt, közülük sokan testi funkciókat vonnak maguk után.
Az alábbiak gyakori triggerek:
- rágás
- ajak smacking
- gulping
- slurping
- körömtörés
- körömvágás
- lélegző
- szippantás
- szippantás
- tüsszentés
- ásítozás
- orrlégzés
- orrfütty
- fütyülő
- csattanó
- ételeket csörömpölni vagy kanalakat kaparni az edényeken
- kutya ugat
Érdekes megjegyezni, hogy a testi funkciók, mint például a ásítás vagy az ajak smacking a hang gyakran csak akkor indít választ, ha azt egy másik személy. Mint a hyperacusis, sok rosszindulatú ember szintén tinnitusban szenved.
Válaszok a hangjelzésre
A rosszindulatú egyéneknek ezekre az indíttatásokra adott válasza gyakran "autonóm", és néha a test "harc vagy repülés" válaszához hasonlítva. A harcot vagy a repülés válaszát akut stresszválasznak is nevezik. Ez a test természetes módja arra, hogy reagáljon egy fenyegető helyzetre. Testünk automatikusan elkezdi felszabadítani az adrenalin hormonokat és a norepinefrint, ami a szívverésünket és a légzési arányokat növeli.
Ez is okozza az izmok húzódását és az erek összehúzódását, diákjaink dilatálódnak, és egyre jobban tisztában vagyunk a környezetünkkel, és éberekké válnak. Ez a test arra készül, hogy felkészülhessen arra, hogy reagáljunk a fenyegető ingerre. Nem világos, hogy egy rosszindulatú ember miért reagálhat hasonlóan egy kiváltó hangra, de a kutatók szerint ez a válasz nem kötelező.
Az ilyen krónikus állapotban szenvedők gyakran beszámolnak a pánikérzésről, a dühről és a szorongásról a zajok kiváltására.
Azok, akik rosszindulatú bántalmazásban szenvednek, nagyon hosszúak lehetnek, hogy elkerüljék a zajok kiváltását. Lehet, hogy társadalmilag elszigetelik magukat, vagy érdekes lekötözési mechanizmusokat találnak fel. Egyesek fülhallgatót hordozhatnak, vagy más zajokat produkálhatnak, hogy elnyomják a kiváltó hangokat.
A rosszul megértett állapot
Amint azt korábban említettük, a misofonia egy rosszul megértett és alul vizsgált állapot. A rosszindulatú kifejezés nem merült fel a feltétel 2000-ig történő leírására, jóllehet az állapotot sokkal korábban ismertették szelektív hangérzékenységi szindrómaként. A rendellenesség tudatossága nőtt, hiszen 2011-ben számos hír mesélt nemzeti szinten a rendellenességről. Röviddel ezután a televíziós műsorvezető Kelly Ripa azt mondta a televízióban, hogy úgy véli, hogy szintén rosszul szól.
Annak ellenére, hogy fokozott figyelmet fordítanak a rendellenességre, a rosszindulatú kutatások nagyon korlátozottak, mivel a legtöbb információ rendkívül kis tanulmányokból és esetjelentésekből származik. Epidemiológiai bizonyítékok is hiányoznak. Egyes tanulmányok szerint a rosszindulatú betegség előfordulási gyakorisága sokkal magasabb, mint a szakemberek, de korábban sokan csak enyhe tüneteket tapasztaltak, amelyekre nem kérik a kezelést.
2011-től nem állt rendelkezésre a rosszindulatú diagnosztikai kritériumok, de a javasolt diagnosztikai kritériumok 2013-ban jelentek meg, és a kutatók azt javasolták, hogy a rendellenességet külön és diszkrét pszichiátriai rendellenességnek kell tekinteni. Jelenleg nincsenek megalapozott kezelések a rosszindulatúságra.
Forrás:
Colorado Tinnitus és Hallásközpont. Misofonia.
Misophonia.com. Mi a Misophonia?
NCBI. Misofonia: fiziológiai vizsgálatok és esetleírások.
A gyógyszerészeti folyóirat. Misofonia tudatosság.
Pszichológia ma. Misofonia: A mindennapi hangok feldühödtek.
Pszichológia világ. Stressz: küzdelem vagy repülés.