Jelnyelv-tolmácsok az orvosoknál, fogorvosoknál és kórházakban

Az orvoshoz (vagy fogorvoshoz vagy kórházhoz) jó kommunikáció szükséges. Ezt felismerve, a fogyatékossággal élő amerikaiakról szóló törvény (ADA) szerzői különleges nyelvet tartalmaztak a süketek és a hallássérültek kommunikációs hozzáférését illetően. Még így is, számos esetben fordultak elő az orvosi intézmények hibája (vagy teljes megtagadása), hogy jelnyelvi tolmácsokat biztosítsanak.

Ez a téma személyes hatással volt rám. Az ineffektív kommunikáció miatt majdnem elvesztettem egy jó fogat a kitermelésre, mert a fogorvosom nem tudott megfelelően kommunikálni. A szájsebész székében voltam, amikor közelebbről megnéztem a röntgensugárzását, a fogorvosi hivatalnak neveztem, és megállapítottam, hogy nem kell a fogat kivonni.

Az ADA III. Címe

Az ADA III. Címe magában foglalja a nyilvános szálláshelyekhez való hozzáférést. III. Alfejezet - A magánintézmények által működtetett lakossági szálláshelyek és szolgáltatások, a 12181 Szakasz, Fogalommeghatározások, szerint a magánszemélyek alábbi példáit állami szálláshelyeknek tekintik:

(F) mosoda, tisztító, bank, fodrász, kozmetika, utazási szolgáltatás, cipőjavítás, temetkezési szalon, benzinkút, könyvelő vagy ügyvédi iroda, gyógyszertár, biztosítási iroda, egészségügyi szakember hivatala , kórházban vagy egyéb szolgáltató létesítményben;

Továbbá az Igazságügyi Minisztérium III. Címének értelmezése szerint:

A közeli szálláshelyek közé tartozik az orvosok, kórházak , ...

Ugyanez az értelmezés szerint az állami szálláshelyeknek "kiegészítő segédeszközöket kell biztosítaniuk, amennyiben szükségesek a hatékony kommunikáció biztosításához, kivéve, ha túlzott terhet vagy alapvető változtatást eredményeznének". (Alapvető változtatás azt jelenti, hogy jelentős hatással lenne az üzletre.

Például egy orvos már nem tud orvosi ellátást nyújtani.

Mikor szükséges egy tolmács?

Az ADA által meghatározott "kisegítő segédeszközök": "szakképzett tolmácsok vagy egyéb hatékony módszerek a halláskárosultak számára rendelkezésre álló hangelnyelő anyagok előállítására". Az alternatív módszerek olyan technikákat jelentenek, mint a papírra nyomtatás vagy számítógépes kommunikációs eszközök használata. Tehát amikor tolmács szükséges? Ezt a kérdést az Igazságügyi Minisztérium az ADA technikai segítségnyújtási kézikönyve legmegfelelőbb módon válaszolja meg.

Az ADA Technikai Segítségnyújtási Kézikönyv a "Ki dönt arról, hogy milyen segédtámogatást kell nyújtani?" hogy a nyilvános szálláshelyek helye, pl. az orvosi hivatal, "végső döntést" fog hozni arról, hogy milyen módszereket alkalmazzon, amennyiben a választott módszer hatékony kommunikációt eredményez . Lehet, hogy nem ért egyet a hatékony kommunikációval. A Technikai Segítségnyilatkozat a következőket tartalmazza:

Az orvosnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy konzultáljon a pácienssel, és független értékelést készítsen arról, hogy milyen típusú segélytámogatás, ha van ilyen, szükséges a hatékony kommunikáció biztosításához. Ha a páciens úgy véli, hogy az orvos döntése nem eredményezi a hatékony kommunikációt, akkor a páciens megtámadhatja a határozatot a III.

A Technikai Segítségnyilatkozatnak konkrét példái vannak, amikor tolmácsra van szükség, amikor nincs szükség tolmácsra. A Technikai Segítségnyújtási Kézikönyv 1994. évi kiegészítője két példát említ. Az elsõ példában a siket személy az orvoshoz fordul egy rutinvizsgálathoz; a jegyzetek és a gesztusok elfogadhatónak tekinthetők. A második példában ugyanaz a siket ember volt, aki éppen egy stroke-ot kapott, és alaposabb vizsgálatot igényel; tolmács szükségesnek tartja, mert a kommunikáció mélyebb.

Az orvosok, a fogorvosok, a kórházak betartása

A tolmácsok megszerzésének egyik akadálya az "indokolatlan terhek".

Ennek leküzdésére a Siketek Országos Szövetsége (NAD) rendelkezik egy online adatlapon, amely a süketeket tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatókról a kinevezések előtt, hogy tolmácsra van szükségük. Ezenkívül megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltatónak akkor is fizetnie kell a tolmácsot, ha a tolmács költsége magasabb, mint a látogatás költsége. A tájékoztató lap alján olyan linkek találhatók, amelyekben az NAD törvény és az Advocacy Center részt vett. Az ehhez kapcsolódó, hosszabb NAD-adatlap, az egészségügyi szolgáltatóknak szóló kérdések és válaszok egyéb fontos információkkal rendelkeznek, például az a tény, hogy a A tolmács költsége az orvoshoz adójóváírással fedezhető.

Közvetített tolmácsok ügyei

Az Igazságügyi Minisztériumnak van egy ADA közvetítési programja, ahol a felek kölcsönösen elfogadható megoldást keresnek. Az orvosi intézmények tolmácsát érintő közvetített esetek összefoglaló példáit az ADA Mediation Program oldalán találjuk:

A tolmácsokat érintő ADA ügyek

Az Igazságügyi Minisztérium egy online hírlevelet, a Fogyatékossággal kapcsolatos jogok online híreit közzéteszi, amely példákat tartalmaz az orvosok, a fogorvosok és a kórházak esetére. Az alábbiakban összefoglaló példákat találunk. Néhány kórházi esetnél a süket vagy hallássá váló betegek a sürgősségi helyiségben voltak, amikor szükségük volt, de nem kaptak tolmácsot és / vagy nem rendelkeztek tolmácsokkal a kórházi tartózkodásuk alatt.

A gyakran süket betegeknél gyógyszereket és eljárásokat alkalmaztak anélkül, hogy megértették volna, hogy mi folyik, vagy a családtagok nem megfelelő szerepet játszanak ad-hoc tolmácsként.

Források (hozzáférés: 11/21/07):

ADA Technikai Segítségnyújtási Kézikönyv 1994 Kiegészítés, http://www.ada.gov/taman3up.html
ADA III. Cím technikai segítségnyújtási kézikönyv, http://www.ada.gov/taman3.html
Fogyatékossággal élő amerikaiak 1990-es törvénye, http://www.ada.gov/pubs/ada.htm
Igazságügyi Minisztérium ADA Közvetítési Program, http://www.ada.gov/mediate.htm
Fogyatékossággal kapcsolatos jogok Online Hírek, http://www.usdoj.gov/crt/ada/disabilitynews.htm
Orvosok - A siketek nemzeti szövetsége, http://www.nad.org/doctors
Title III Highlights, http://www.ada.gov/t3hilght.htm