Bartter-szindróma

Örökített vesebetegség

A Bartter-szindróma örökletes vesebetegség, amelyet a vese kálium reabszorbciójának képessége okoz. Ezáltal a vesék túl sok káliumot távolítanak el a szervezetből.

A Bartter-szindrómát autoszomális recesszív mintázattal örökölték, bár néha előfordulhat olyan betegekben, akiknek nincs családtörténete a betegségben. Nem ismeretes pontosan, hogy milyen gyakran fordul elő Bartter-szindróma, de egy tanulmány becslése szerint ez 1,2 embert érint millió emberenként.

Úgy tűnik, gyakrabban fordul elő olyan szülőknél született gyermekeknél, akik testvérek vagy szoros kapcsolatban állnak egymással. A Bartter-szindróma mind az etnikai hátterű férfiakat és nőstényeket érinti.

Tünetek

A Bartter-szindróma tünetei a következők lehetnek:

A Bartter-szindrómában szenvedő gyermekek nehezen tudnak növekedni és fejlődni.

Diagnózis

A Bartter-szindrómát rendszerint gyermekkori diagnosztizálással diagnosztizálják fizikai vizsgálat, a tünetek és a laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok eredményei alapján. Ezek tartalmazzák:

A Gitelman-szindróma hasonló a Bartter-szindrómához, így további vizsgálatokra lehet szükség annak meghatározásához, hogy mely betegség van jelen.

Kezelés

A Bartter-szindróma kezelése a vér káliumszintjének normális szinten tartására irányul. Ezt a káliumban gazdag és káliumpótlással rendelkező diétával kell elvégezni. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek csökkentik a kálium elvesztését a vizeletben, például a spironolaktont, a triamterént vagy az amiloridot.

A Bartter-szindróma kezelésére alkalmazott egyéb gyógyszerek közé tartoznak az indometacin, a captopril és a gyermekek növekedési hormonja.

> Források:

> "Bartter-szindróma". Orvosi enciklopédia. 2008. október 15. MedlinePlus.

> "Mi a Bartter-szindróma?" Cikkek. 2008. október 5. A Bartter oldal.

> "Bartter-szindróma". Tubularis és cisztás vese rendellenességek. 2006. december. A Merck Manuals Online Medical Library.