A csigolyaközi közös definíció
A csigolya csukló két szomszédos csigolya funkcionális egységét tartalmazza. Ezek az egységek segítik a gerinc mozgását. A sebészek, az orvosok, a gerinc szakemberek és a biomechanikus szakemberek egy intervertebrális csatlakozásra utalnak.
A csigolyák közötti gerinccsontok találkozási pontja a csigolya test (az elülső rész) és a csigolya ív (a hátsó rész).
A csigolyatestek között a párnázást a csigolyatömegek jelenléte biztosítja. A csigolya ívek között a mozgást megkönnyíti és korlátozza a csekély csomók.
A csigolyaközi lemez gyakran a fájdalom helyszíne, és számos feltétel uralkodik ott. Egyesek - például a herniated lemez - általában sérülésnek vannak kitéve, míg mások, mint például a degeneratív diszkó-betegség, hajlamosak az öregedési folyamathoz.
Tudjon meg többet a különböző lemezfájdalmakról: 3 Ways A lemezek okozhatnak fájdalmat
Mozgás minden irányban (előre, hátra, oldalról oldalra és csavarásra) a gerincen található csigolyatömegekben jelentkezik. A kötőszövet kemény szálas kötegeit tartalmazó ligamentumok segítik a csigolyatömegek stabilizálódását a mozgás alatt, és támogatják az oszlopot a súlycsapágy során. Az oszlop hátsó részén elhelyezkedő, más néven facettek is segítik a gerinc stabilizálását.
Spinal Fusion és a csigolya ízület
A spinalis fúziós sebészet, amint azt a név is sugallja, egy olyan eljárás, amely két vagy több csigolyatömeg összeolvasztására szolgál. Néha a mûveleteket egy discecto- val végezzük, míg máskor a discectomiát egyedül adjuk meg.
A spinális fúziót gyakran egynél több "mozgási szegmensen" hajtják végre, vagyis több intervertebrális kötés van fuzionálva.
A scoliosis műtét jó példa erre (bár biztosan nem az egyetlen). A scoliosis műtét célja a szomszédos csigolyák sorozatosságának csökkentése.
A gerincműtét számos fajtája közül a gerincfúzió a leggyakrabban adott - és különösen az ágyéki (alacsony hátsó) fúzió. Annyira elterjedt, sőt, a kutatók felértékelték a hatékonyságának értékelését. Egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a műtétet akkor adják meg, amikor és ahol nincs szükség, és nem mindig vezet fájdalomcsillapításhoz és / vagy a betegek jobb fizikai működéséhez.
Például Rick Deyo, et. al. tanulmányukban: "Krónikus hátfájás elfordítása: ideje visszalépni?" amelyet az Amerikai Családügyi Orvostudományi Tanács folyóiratának január-februári számában tettek közzé négy olyan randomizált klinikai vizsgálatról, amely gerincfúziót talált a degeneratív diszkógiai megbetegedésekkel és nem iszkival, csak korlátozott haszonnal jár.
A szerzők megjegyzik, bár nem volt valódi oka annak, hogy több gerincfúziót kell tenni, felhasználásuk az Egyesült Államokban 1990 és 2001 között 220% -ra emelkedett. Azt mondják, hogy ez az emelkedés 1996-ban gyorsult fel, amikor az FDA jóváhagyta a fúziós ketrecet, amely akkoriban új típusú műszer volt.
A kutatók azt feltételezik, hogy ez az FDA jóváhagyása az eljárások növekedésének alapját képezi.
Végül pedig a szerzők azt állítják, hogy ebben az időben a Medicare azt állítja, hogy a spinális műtét 40% -kal nőtt, a spinális fúziós műtétek sebessége 70% -kal, az implantátumok 100% -a (például a fúziós ketrec).
Forrás:
Deyo, RA, Mirza, SK, Turner, JA, Martin, BI A krónikus hátfájás elfordítása: ideje visszalépni? J Am Board Fam Med. Jan - Feb 2009.