A fejfájások, például a masszázs , a stresszkezelés vagy az akupunktúra kezelésében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a holisztikus vagy nem hagyományos módszerek kezelésére. Sokszor a migrénes gyógyszerek mellett ezek a terápiák ajánlottak a fájdalomcsillapítás maximalizálására.
A meditáció egy másik potenciálisan nyugtató migrénterápia. Miközben nincs sok kutatás a meditációról és a migrénről, érdemes megvizsgálni és potenciálisan megérni egy próbát - ha bármi is van, a meditáció jó ürügy arra, hogy egy kicsit békét kapjon a külvilágtól.
Mi a Mindfulness?
A figyelem lényegében magában foglalja, hogy nyugodtan tisztában legyenek az érzelmeinkkel, a testi állapotokkal, az érzésekkel, a gondolatokkal, a tudatossággal és a környezetgel abban a pillanatban. Ez a nyitottság és a jelen pillanatban élõ érzés hite- lõen segít az érzelmi és kognitív stratégiák kifejlesztésében, amelyek adaptív és pozitívak a stresszes helyzetek kezelésében. A mély lélegzet és a jóga révén a test ellazul, segít enyhíteni a stressz tüneteit.
A tudomány mögött tudatos meditáció a migrénre
Egy fejfájásról szóló tanulmányban: The Journal of Head és Face Pain, 19 epizódos migrénes felnőtteket véletlenszerűen kaptak arra, hogy mind a tudatosság-alapú stresszcsökkentést (MBSR), akár a "szokásos gondozást" kapják. A kontroll csoportot (a szokásos migrénes ellátásban részesülő résztvevőket) felajánlották a beavatkozás a vizsgálat végén, de felkérték őket, hogy közben ne folytassanak semmilyen jógát vagy meditációs osztályt.
Mindegyik résztvevőnek vagy egy aurával vagy aurával nem rendelkező migrénnel rendelkező migrénne volt, legalább havonta legalább 4-14 migrént tapasztalva legalább egy évig - tehát meglehetősen jelentős mennyiségben.
A résztvevők mindegyike folytatni tudta a megelőző és abortív migrénes terápiát a szokásos módon - és a többség a megelőző migrénes gyógyszerek valamilyen formáját öltötte.
Az MBSR-beavatkozás egy standardizált 8 hetes elméleti / test protokoll volt, amely magában foglalta a figyelmet a meditáció és a jóga tanítását. A résztvevők egy heti 2 órás ülésszakért és egy 6 órás "elméleti visszavonulási napra" találkoztak. Azt is felkérték, hogy napi 45 perces feladatokat végezzenek a meditációban és a jógában. A résztvevők napi naplót is tartottak.
Az MBSR első osztálya a légzés tudatosságával, a tudatos étkezéssel és a testvizsgálattal kezdődött ("egymást követő figyelemfelkeltő figyelem a különböző testrészekre"). A későbbi osztályok ezekre a gyakorlatokra épültek, és ösztönözték a figyelmet és a meditációt a mindennapi életben végzett tevékenységekbe, mint például zuhanyozás vagy mosogatás.
A tanfolyam kiemelkedő témája az volt, hogy résztvevőket oktassák az MBSR-készségek használatának, a stressz negatív hatásainak minimalizálása és a stresszes helyzetek során alkalmazkodó, proaktív megoldások kialakítása érdekében. Ezt leginkább azért tették, hogy "visszahívta a figyelmet a lélegzet természetes ritmusára".
Az MSBR-beavatkozást megkapó résztvevők mind kevesebb súlyos migrénnel, mind havonta kevesebb mint 1,4 migrénnel rendelkeztek, mint azok, akik "szokásos gondozásban részesültek".
Bár fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények nem jutottak statisztikai jelentőséggel.
Ez a kis mintaméretnek tulajdonítható, amely tényleges korlátozó tényező ebben a vizsgálatban.
Mindezek alapján a tanulmány kimutatta, hogy a meditációban résztvevők rövidebb migrénes támadásokkal, valamint a fogyatékosság csökkenésével rendelkeztek, amint azt MIDAS- pontszámuk elérik - és ezek a megállapítások statisztikailag szignifikánsak voltak. Ezenkívül az MBSR-ben részt vevő betegeknél a kontrollcsoporthoz képest fokozott önhatékonyság és figyelem mutatkozott.
Alsó vonal
Bár a figyelemre méltó meditáció és a jóga potenciálisan hatásos terápiák a migrénre, több tanulmányra van szükség - különösen azok számára, akiknek nagyobb számú résztvevő van -, hogy ezt biztosan mondják.
Nem vagy egyedül, ha küszködik, hogy megtalálja a migrénes terápiák megfelelő kombinációját. Reméljük, hogy több tanulmány készült a migrénterápia újabb, nem hagyományos formáin.
Forrás:
M. Püspök, et al. Figyelmeztetés: javasolt működési definíció . Klinikai pszichológia: tudomány és gyakorlat. 2004; 11: 230-241.
Hofmann SG, Sawyer AT, Witt AA, Oh D. A figyelem-alapú terápia hatása a szorongásra és a depresszióra: meta-analitikus felülvizsgálat. J Consult Clin Psychol. 2010 ápr .; 78 (2): 169-83.
Wells RE, Burch R, Paulsen RH, Wayne PM, Houle TT, Loder E. Meditáció a migrénekre: kísérleti randomizált kontrollált próba. Fejfájás: A fejfájás és az arcfájdalom . 2014-ig; 54 (9): 1484-1495.