Az érzelem és az agy: a féloldalakat

Hallottad ezt a történetet: az agy bal oldala hideg, számítás és nyelv alapú, míg az agy jobb oldala művészi és érzelmi. De az agy vitathatatlanul a legbonyolultabb dolog az univerzumban. Úgy érzi, minden ilyen dichotómia túlságosan leegyszerűsödik.

Bár kevés a vita, hogy az emberek többségében a nyelvet túlnyomórészt a bal féltekén végzik, elég sok vita van arról, hogy melyik oldalérzelem jön le, vagy ha egyszerűen egyenlően oszlik meg mindkét fél között.

Végül is miért lenne valamilyen megosztottság? Az úgynevezett "érzelmi epicentrumok", az amygdalae, léteznek az agy mindkét oldalán. A régi limbikus kortex, amelyhez a legtöbb érzelmi működést történelmileg tulajdonították, meglehetősen egyenletesen oszlik el mindkét oldalon az agy központjában.

Ha egy agyműködést egy féltekénél jobban kezel, mint egy másik, akkor ezt a funkciót "oldalirányban" irányítják az adott féltekén. Például a legtöbb embernek, még a baloldaliaknak is, a nyelv baloldali.

Kiderült, hogy sok bizonyíték van arra utalva, hogy az érzelmek valamiféle előnyben részesítik az egyik féltekét a másik felett. Azonban, hogy hogyan osztják őket, egy másik kérdés teljesen, és sok tudományos vita tárgya. Gyakorlatilag annyi modell létezik, mint a tudósok, akik érzelmeket tanulnak. Összességében azonban az érzelmek kutatói, akik hisznek az "érzelem oldalirányában" két vagy három fő táborba esnek.

A jobb félgömb hipotézise

Az egyik legnagyobb tábor az úgynevezett "jobb félteke hipotézise". Ez alapvetően csak azt állítja, hogy az érzelmeket az agy jobb oldala kezeli. Ez különösen igaz arra, amit a kutatók "elsődleges" érzelmeknek hívnak, általában bánatot, örömet, dühöt, undort és félelmet jelentenek.

Az ilyen érzelmeket elméletileg úgy osztották meg, hogy nemcsak különböző kultúrák között oszlanak meg, hanem az állati birodalom különböző fajain is. Néhány adat támogatja ezt a hipotézist: a jobb amygdala is nagyobb, mint a bal amygdala, például.

Egyéb elméletek

Mindazonáltal nem mindenki hisz az alapvető érzelmekben. Egyes kutatók szerint inkább az érzelmeket jobban megértik, ha egyszerű dimenziós kifejezésekre, például az arousalra (mennyire energikusak az érzelmek) és a valenciának (milyen pozitív vagy negatív az érzelem érzi magát) osztályozza őket. Például, a düh nagyfokú felkeltő, alacsony valenciájú állapotnak tekinthető.

Vannak, akik úgy vélik, hogy az érzelmek a különböző érzelmek felé irányulnak. A valencia hipotézise azt sugallja, hogy a jobb félgömb részt vesz az elvonulással jellemzett érzelmek feldolgozásában, mint például a félelem, szomorúság és undorodás, és a bal félteke közvetíti a megközelítéshez kapcsolódó folyamatokat, mint például a boldogságot. Egyesek azt is sugallják, hogy még ennél is bonyolultabb - a félgömb része lehet, hogy gátolja ezt a viselkedést, míg egy másik rész kifejezi. Például, bár azt sugallták, hogy a bal félgömb károsodása több érzékenységhez vezethet, mivel pozitív érzelemhez kapcsolódik a valencia hipotézis szerint, a bal féltekében a gátló áramköri károsodás patológiásan növelheti az ilyen pozitív érzelmet a csökkent szuppresszió miatt.

Néhány elektrofiziológiai és képalkotó vizsgálat azt sugallja, hogy a pozitív érzelmi ingerek aktiválják a bal oldali és középső izolátumokat, míg a negatív érzelmi ingerek kétoldalúbbak. Az EEG tanulmányok kimutatták, hogy a jobb vagy a bal félteke aktívabb a visszavonulás vagy megközelítési érzelmek feldolgozásában. Ezek a megfigyelések azonban bonyolultak, mivel a betegségben szenvedő betegeknél bárhol depresszió alakul ki, és ezek a sérülések befolyásolhatják a páciens azon képességét is, hogy felismerje és kifejezi saját érzéseit. Végül van egy olyan bizonyíték, amely azt sugallja, hogy a félgömbök differenciálisan szabályozzák az autonóm működést , a bal oldali paraszimpatikus szabályozás és a szimpatikus működés joga.

Például egy bizonyíték arra utal, hogy a pulzusszám lelassulásához társuló görcsök gyakrabban származnak a jobb félgömbről. Más tanulmányok szerint az örömteli érzelmek feldolgozása során az orbitofrontális és más agykérgi régiók kétoldalú aktiválódását észlelték.

Egy másik elmélet azt sugallja, hogy az elsődleges érzelmeket és a kapcsolódó megjelenítéseket a jobb félgömb feldolgozza, míg a bonyolultabb társadalmi emóciókat, például a zavarás a bal oldalon dolgozza fel. Ez az elmélet nagyrészt a Wada-teszt során megfigyelt megfigyeléseken alapul, amely átmenetileg leállítja az agy felét a műtét értékelésénél. A kutatók megjegyezték, hogy ezek a betegek képesek voltak egyszerűbb leírni az egyszerű érzelmeket, mint amikor az agy jobb oldala csendben maradt. Mások azonban nem találták ezt a megkülönböztetést annyira egyértelműnek.

> Források

> Murphy GM, Jr., Inger P, Mark K, et al. Volumetriás aszimmetria az emberi amygdaloid komplexben. Journal für Hirnforschung 1987, 28: 281-289.

> Ross ED, Monnot M. Érdekes prosódia: mit értenek a megértési hibák az érzelmek, a szex és az öregedési hatások félgömbös lateralizációjáról és a kognitív felmérés szerepéről? Neuropsychologia 2011; 49: 866-877.