A hiperventilációs szindróma a légszomj nem-orvosi oka. Nagyon ijesztő, de nem életveszélyes. Nehéz a hyperventilációs szindrómát elárulni a légzési nehézség más okaitól eltekintve. Ha bármilyen kétség merül fel a nehézlégzés okairól, azonnal hívja a 911-et.
Hiperventilációs szindróma okai
A hiperventilációs szindróma kifejezés a leíróbb pszichogén hiperventilációs szindróma rövidített változata, ami a túlságosan mély és / vagy túlzott légzés pszichoszomatikus okát jelzi.
Ez alapvetően azt jelenti, hogy valamilyen viselkedési vagy érzelmi ok van a hyperventiláció számára. A legtöbb esetben a hiperventiláció szoros szorongással vagy pánikbetegséggel jár együtt. A hiperventilációs szindróma tünetei sok esetben megjelennek a pánikroham alatt.
Vannak egyéb, súlyosabb egészségügyi állapotok, amelyek hyperventilációhoz vezethetnek. A legsúlyosabb összefüggés a koponyán belüli nyomásnövelés (koponyaűri nyomás), amely traumás agyi sérüléssel vagy stroke-nal történik . A megnövekedett nyomás az agyat az foramen magnumon keresztül mozdítja el, a koponya alján lévő nyílást, ahol a gerincvelő kilép. Ezt az agy herniációjának nevezik, neurogén hiperventilációs szindrómához, a légzőközpontok akaratlan reakcióhoz vezet az agyban a nyomásnövekedéshez.
E cikk alkalmazásában a hiperventilációs szindróma kifejezés viselkedési okokból eredő állapotokra utal.
A hiperventilációs szindróma felismerése
Ha a gyors, sekély lélegzetű beteg képes nyugodnibbá és lassúbbá lélegezkedni, akkor lehet hiperventilációs szindróma. A hiperventiláció viselkedési okát legyőzheti, a gyors légzés orvosi oka valószínűleg nem képes. A páciensnek a légzés lassítása érdekében végzett munkája gyakran megkülönbözteti az állapotot a légszomj egyéb okaitól, valamint kezeli .
Soha ne feltételezzük, hogy a beteg hiperventilációs szindrómában szenved. Először mindig a légszomj egyéb okát keressük. Fontos megjegyezni, hogy a hiperventilációs betegeknek tudatosnak kell lenniük és képesek kommunikálni. A tudattalan vagy nem reagáló áldozatok valószínűleg nem szenvednek hiperventilációs szindrómától.
A Nijmegen-kérdőív a hiperventilációs szindróm azonosítására
A Nijmegen-kérdőív a hyperventilációs szindróma számos jelét és tünetét azonosítja, hogy a légszomjat a lehetséges hyperventilációs szindrómára panaszkodó betegek szűrésére fejlesztették ki. A szűrőeszköz helyes használata klinikai hátteret igényel, különösen azért, mert sok szűrési kérdés sokkal súlyosabb betegség tünete lehet.
A hyperventilációs szindróma tünetei és a Nijmegen kérdőívben felsorolt tünetek közül számos olyan, amelyek kifejezetten összefüggenek a hyperventilációs szindrómával. Ezek a jelek és tünetek a hiperventilációs szindróma erős mutatói, különösen akkor, ha a páciens közül több is:
- Feszült érzés
- Szédülés
- Gyors vagy mély lélegzés
- Az ujjak és a kezek bizsergése
- Merevség vagy görcsök ujjakban és kezekben
- Tömörség a száj körül
- Hideg kezek vagy lábak
- Palpitációk a mellkasban
- Szorongás
A hyperventilációs szindrómával való kapcsolatuk ellenére ezek a jelek és tünetek mindegyike más egészségügyi állapotokhoz is köthető. Minden esetben feltétlenül vegye figyelembe a legrosszabb forgatókönyvet, majd kevésbé súlyos körülmények között haladjon, hogy felismerje a légszomj okozta okát.
> Források
> Gardner, W. A hiperventilációs rendellenességek patofiziológiája. Chest 1996, 109: 516-34
> Han JN, K. Stegen, K. > Simkens >, M. Cauberghs, R. Schepers, O. Van den Bergh, J. Clement és KP Van de Woestijne. A hyperventilációs szindrómában és a szorongásos rendellenességekben szenvedő betegek légzési ingerlékenysége. Eur Respir J. 1997; 10: 167A € „176
> van Dixhoorn, > J > és Duivenvoorden, HJ. A Nijmegen kérdőív hatékonysága a hyperventilation szindróma elismeréseként. J Psychosom Res . 1985, 29 (2): 199-206