Felnőtteknél a halláskárosodás akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha 40 dB-es veszteséget észlel a legjobb hallófülében, ami egyenértékű hang, amelyet egy csendes szobában talál. A gyermekek úgy ítélik meg, hogy halláskárosodásban szenvednek, ha 30 dB-es veszteséget tapasztalnak, vagy egy könyvtárban suttognak. A normál hallás észleli a hangokat legalább 25 dB-nél, ami egyenértékű kevesebb, mint egy halvány suttogással.
A halláskiesést világszerte 360 millió ember szenvedte el, közel 10 százalék (vagyis 32 millió) gyermek. Néhány halláskárosodás természetes, míg más okok megelőzhetők. A halláskárosodás gyakori okai a következők:
- genetikai tényezők
- születési szövődmények
- krónikus fülfertőzések
- fertőző betegségek
- bizonyos gyógyszerek és gyógyszerek
- túlzott zaj
- öregedés
A gyermekek halláskárosodása nagymértékben megakadályozható, 100 esetből 60 esetben megelőzhető okokból. A halláskiesés a gazdaság hatalmas csatorna, ami kb. 750 milliárd dollárt eredményez az egészségügyi ellátás világszerte. A megelőző módszerek nagymértékben hatékonyak és csökkenthetik ezt a globális gazdasági terhet. A gyakorlat eredményes megelőző módszernek bizonyult. Vannak azonban olyan esetek, amikor a testmozgás valóban növelheti a halláskárosodás kialakulásának kockázatát.
A gyakorlás negatív hatásai a hallásra
Bár a testmozgás leggyakrabban egészségügyi előnyökkel jár, a testmozgás a halláskárosodás fokozott kockázatával kapcsolható össze hangos zenével társítva.
A tornaterem aerobikórákat kínál, amelyek 60 dB (mosogatógép vagy szárítógép) és 90 vagy 100 dB (metró, passzív motorkerékpár vagy kézifűrész) között bárhol zenélni tudnak. A 90 dB feletti hangerő rendkívül hangosnak tekinthető. A Fitness Szakemberek Nemzetközi Szövetsége javasolja, hogy füldugókat vagy egyéb hallásvédő eszközöket kapjanak, ha a mennyiségek meghaladják a 90 dB-t.
Bár ez egyszerű megoldásnak tűnik, az ajánlott hallásvédő beavatkozásokat nem mindig tartják tiszteletben, mert a nagy intenzitású zene motiválhatónak tekinthető. Annak érdekében, hogy sikeresen motiváló és élvezetes osztály legyen, a védelmi stratégiákat néha figyelmen kívül hagyják. Az aerobik oktatói különösen veszélyeztetettek, és mintegy 100 oktató közül 30 azt mondja, hogy a tinnitus 50 százalékát tapasztalja. Az alábbi információk segítségével meghatározhatja a hallásvesztés kockázatának megszerzésének kockázatát egy 60 perces aerobic osztály alatt:
- Nagy kockázat = 97 dB (kézi fúró vagy pneumatikus fúró)
- Kockázattal = 89 dB (metró vagy múló motorkerékpár)
- Alacsony kockázat = 85 dB (konyhai keverő)
- Nagyon alacsony kockázat = 80 dB (szárítógép)
A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint a halláskárosodás kockázatának minimálisra csökkentése érdekében ne lépje túl a következő hangerősséget a meghatározott időtartamnál hosszabb ideig:
- 106 dB - 3,75 perc
- 103 dB - 7,5 perc
- 100 dB - 15 perc
- 97 dB - 30 perc
- 94 dB - 1 óra
- 91 dB - 2 óra
- 88 dB - 4 óra
- 85 dB - 8 óra
Ezek az ajánlott határidők az általános hangossági expozícióra vonatkoznak. Azonban a kutatások azt mutatták, hogy a fülnek átmeneti küszöbérték-eltolódása (TTS) van, ami hajlamosabbá teszi a halláskárosodást a testmozgással.
A fülzúgás (csengés a füleden) 2 percen belül tapasztalható, ha a zene mennyisége meghaladja a 90 dB-t.
Bizonyos körülményeket súlyosbíthatja a testmozgás, például a patulous eustachian tube és a tinnitus .
A halláskényszer előnyei
Bár a gyakorlással kapcsolatos esetleges negatív hatások vannak, az előnyök a legtöbb esetben meghaladják a negatívokat. Továbbra is egyre nagyobb a kutatás az előnyökkel kapcsolatban, és ezeknek az előnyöknek egy részét nem értik jól.
A testtömegindex (BMI) a testsúly (kilogrammban kifejezett) és a magasság (méterben kifejezett) aránya a testzsír szintjének meghatározásához.
A saját BMI-t a következő egyenlettel számolhatjuk ki: súly ÷ (magasság x magasság). Ha a BMI értéke nagyobb vagy egyenlő, mint 25, ami túlsúlyosnak tekinthető, akkor fokozott a halláscsökkenés kockázata. A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a BMI-t és ezután a halláskárosodás kialakulásának kockázatát.
A BMI-hoz hasonlóan a megnövekedett derékbőség meghaladja a 88 cm-t, ami veszélyeztetheti a halláskárosodást. A megnövekedett BMI és derékkörfogat növelheti a halláskárosodás kockázatát:
- károsodás az alacsony oxigénszint miatt
- szabad gyökök termelése zsírsejtekből
- csökkenti az adiponektin termelését, amely gyulladáscsökkentő hatással bír
A heti legalább két órát járva bizonyítottan védelmet nyújt a szív és a vesék számára. A rendszeres testmozgás elősegíti a halláskárosodás kockázatának fokozását célzó egyéb betegségek kockázatának csökkentését is: cukorbetegség, szívbetegségek és egyéb vérerekhez kapcsolódó betegségek. Gondoljuk, de nem értjük jól, hogy a rendszeres tevékenység ugyanolyan előnyös hatást gyakorol a csülökre (a csigasor alakú szerv, amely a hallásoddal foglalkozik). A cochlea feltételezett előnyei a következők:
- javult a vérkeringés
- a neurotranszmitter veszteség megelőzése
- csökkentve a zaj által okozott károkat
A jóga gyakorlók azt sugallják, hogy a halláskárosodás megelőzése és a tünetek csökkentése számos jóga gyakorlattal járhat. A javasolt előnyök egybeesnek a fent említett előnyökkel a testmozgás révén, javítva a vérkeringést a cochlea és megakadályozva neurotranszmitter kárt. A halláskárosodással kapcsolatos előnyökhöz kapcsolódó jóga gyakorlatok a következők:
- Greeva Chalan nyakú hajlítás-kiterjesztés
- Skandh Chalan - vállharc
- Brahmari Pranayama - lélegzetvétel
- Kumbhak - légzés
- Shankha Naad - egy Shankha vagy csiga cső
> Források:
> Betegségmegelőzési és -megelőzési központok. 2016. Zaj és hallásvesztés megelőzése. https://www.cdc.gov/niosh/topics/noise/chart-lookatnoise.html.
> Curhan, SG, Eavey, R, Wang, M, Stampfer, MJ és Curhan, GC. 2013. Testtömeg-index, derékkörfogat, fizikai aktivitás és halláskárosodás kockázata nőknél. Am J Med. 126 (12): 1142.e1-8. doi: 10.1016 / j.amjmed.2013.04.026.
> Taneja, MK. 2014. A hallásjavítás javítása a jóga segítségével. J Jóga Phys Ther. 5: 3. doi: 10,4172 / 2157-7595,1000194.
> Wilson, WJ & Herbstein, N. 2003. A zenei intenzitás szerepe az aerobikban: a hallás megőrzésének következményei. Az American Academy of Audiology, 14 (1), 29-38. Oldal (10).
> Egészségügyi Világszervezet. 2017. Süketség és hallásvesztés. http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs300/en/.