A rendellenes hormonális funkció mind a nőket, mind a férfiakat érinti
A hyperprolactinaemia olyan állapot, amelyet a prolaktin hormon magas szintje jellemez a vérben. A prolaktint az agyalapi mirigy termeli, és fontos szerepet játszik a mellek fejlődésében a terhesség alatt.
Bár a hyperprolactinemia a terhesség és a szoptatás idején teljesen normálisnak tekinthető, más esetekben a betegség és a gyógyszeres kezelés miatt fordulhat elő.
A hyperprolactinemia hatással lehet mind a nőkre, mind a férfiakra, ami többek között szabálytalan menstruációs időszakokat és merevedési zavarokat okozhat.
Hyperprolactinemia okai
A prolaktinszintek számos okból emelkedhetnek. Az egyik leggyakoribb oka az agyalapi mirigy jóindulatú daganatának kialakulása. Ez a nem vírusmentes növekedés, prolactinom néven ismert, közvetlenül a túlzott prolaktint szekretálja, miközben csökkenti a többi nemi hormon szintjét.
A hipotalamusznak nevezett agy egyikét érintő betegségek szintén hyperprolaktinémiát okozhatnak. A hipotalamusz az idegrendszer és az agyalapi mirigy közötti kapcsolat. A prolaktinszint növekedése gyakran közvetlenül kapcsolódik a tumor, trauma vagy a hypothalamus fertőzéséhez.
Egyéb okok lehetnek:
- Hypothyreosis (alacsony pajzsmirigyhormonszint)
- Májzsugorodás
- Krónikus veseelégtelenség
- Antidepresszánsok (Anafranil, Norpramin)
- Antipszichotikumok (Haldol, Zyprexa, Risperdal)
- Vérnyomáscsökkentők ( Verelan, Calan, Covera-HS, Isoptin)
- Antinauseals (Reglan, Primperan, Lexapram)
- Savas H2-blokkolók (Tagamet, Zantac)
- Az ösztrogén
Hyperprolactinemia tünetei
A hiperprolaktinémia tünetei a nőknél változhatnak. Ha a terhességen vagy a szoptatáson kívül fordul elő, a következőket foglalhatja magában:
- Meddőség
- Gallactoria (abnormális laktáció)
- Ritka vagy szabálytalan időszakok
- Amenorrhoea (az ovulációs időszak eltűnése)
- A libidó elvesztése
- Mell fájdalom
- Fájdalmas közösülés hüvelyi szárazság miatt
Amikor a férfiaknál előfordul, a tünetek jellemzően szexuális diszfunkciót és / vagy fájdalmat okoznak a prolaktinoma képződésével kapcsolatban. A gyakori tünetek a következők:
- Merevedési zavar
- Gynecomastia (mellszövet fejlődése)
- Szoptatás
- Meddőség
- A libidó elvesztése
Mivel a férfiaknál a hyperprolaktinemia nem mindig nyilvánvaló tünetekkel, például menstruációs problémákkal küzd, néha nehéz észlelni. Bizonyos esetekben a hypophysis daganat vagy a látásváltozás által okozott fejfájás lehet a betegség első jele mind a férfiak, mind a nők számára.
Hyperprolactinemia diagnosztizálása
A hiperprolaktinémia diagnózisa rutinszerű vérvizsgálatot tartalmaz a prolaktinszintek ellenőrzésére. Ha a vérszint emelkedik, az orvos megismételheti a vizsgálatot, ezúttal legalább nyolc órán keresztül. A normál prolaktinszintek nõknél kevesebb, mint 500 mIU / l, a férfiak esetében pedig kevesebb, mint 450 mIU / l
Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálatot lehet rendelni az agyalapi mirigy növekedésének bizonyítására vagy a környező szövetek károsodására.
Az egyéb hormonszintek értékelésére szolgáló vérvizsgálatok hasznosak lehetnek a tünetek bármely más lehetséges okának kizárásához.
Hyperprolactinemia kezelése
A kezelés célja, hogy a prolaktint a normális szintre visszajuttassa. Ennek eléréséhez számos szabványos lehetőség van:
- A Parlodel (bromocriptine) és a Dostinex (kabergolin) gyógyszerekről ismert, hogy hatásosak a prolaktinszint csökkentésében és a hipofízis tumorok csökkentésében.
- A sebészeti beavatkozást néha az agyalapi mirigy daganatának eltávolítására használják, ha a gyógyszerek nem működnek vagy rosszul toleráltak
- A sugárzás, bár ritkán használatos, akkor javasolt, ha a gyógyszerek és a műtét nem eredményes.
- A hipotireózist szintetikus pajzsmirigyhormonokkal lehet kezelni, ami a prolaktinszintet csökkenti.
- Ha a magas prolaktinszintet a vényköteles gyógyszerek okozzák, pótlólagos gyógyszereket lehet előírni.
> Forrás:
> Melmed, S .; Casanueva, F .; Hoffman, A. és mtsai. "Hyperprolactinaemia diagnosztizálása és kezelése: Endokrin Társaság Klinikai Gyakorlati Irányelv". Journal of Clinical Endocrinology és Metabolizmus. 2011-ben; 96 (2): 272-88.