Az egészségügyi szűrővizsgálatok fontos részét képezik az orvosi ellátásnak. A szűrés egyszerű kérdőívek, laboratóriumi vizsgálatok, radiológiai vizsgák (pl. Ultrahang , röntgen) vagy eljárások (pl. Stresszteszt) formájában valósulhat meg. De csak azért, mert egy tesztet kínálnak szűrési célokra, ez nem jelenti azt, hogy ez jó szűrővizsgálat. Technikai pontosság szükséges, de nem elegendő a szűrővizsgálathoz.
A megfelelő teszt, betegség, beteg és kezelési terv kombinációja tesz ki egy egészségügyi szűrőprogramot.
Diagnosztikai és szűrővizsgálat
Orvosi vizsga végezhető diagnosztikai vagy szűrési célokra, attól függően, hogy a betegnek vannak-e érintett betegséggel kapcsolatos tünetei vagy jelei.
A diagnosztikai orvosi vizsgálat célja, hogy megállapítsa a betegség jelenlétét vagy hiányát a betegség jeleinek vagy tüneteinek egyénében. A pozitív szűrővizsgálat követésére diagnosztikai vizsgálatot is lehet végezni. Az alábbiakban példák a diagnosztikai vizsgálatokra:
- Szívritmus-teszt a szívbetegségben szenvedő személynél, mellkasi fájdalom esetén
- Mellkas röntgensugár, hogy keresse a tüdőgyulladást egy személynek köhögés és láz
- Teljes vérvétel, hogy vérszegénységet keressen egy fáradt emberben
- Ember biopszia egy olyan személyben, aki abnormális szűrővizsgálattal rendelkezik
A szűrővizsgálat célja a betegség felismerése a jelek vagy tünetek megjelenése előtt a korai kezelés lehetővé tétele érdekében.
Az alábbi példák az USA Preventive Services Task Force által jóváhagyott szűrővizsgálatokra vonatkoznak:
- Colonoscopy, sigmoidoscopy vagy székletvizsgálat a vastagbélrák kimutatására 50 éves vagy annál idősebb felnőtteknél, akiknek nincsenek a betegség jelei vagy tünetei.
- HIV-tesztet serdülőkben és 15-65 éves felnőtteknél, akiknek nincsenek HIV-jelei vagy tünetei.
- A 2-es típusú cukorbetegség vizsgálata tünetmentes felnőtteknél, tartós vérnyomás esetén (kezelt vagy kezeletlenül) nagyobb, mint 135/80 mm Hg
- Újszülötteknél a sarlósejtes betegség vizsgálata
A szűrési teszteket folyamatosan javítják, hogy fokozzák a védelem szintjét. Például a méhnyakrák esetében - amelyet a humán papillomavírus (HPV) okoz - a klinikai papírtesztelés és a HPV DNS-vizsgálat már támogatja. A közelmúlt eredményei azt mutatják, hogy a HPV vizsgálat érzékenyebb. Ezért sok szakértő azt állítja, hogy ez lesz az elsődleges szűrőtechnika.
Mi teszi a jó szűrővizsgálatot?
Csak azért, mert bonyolult tesztünk van egy betegség vagy rendellenesség kimutatására, ez nem jelenti azt, hogy a vizsgálat alkalmas szűrésre. Például az egész testre kiterjedő leképezési vizsgálat az egyének túlnyomó többségében rendellenességeket észlel, de nem ajánlott szűrővizsgálatnak azok számára, akik jó egészségben vannak. A vizsga csak akkor alkalmas a szűrésre, ha a megfelelő környezetben történik, amely magában foglalja a betegséggel kapcsolatos kérdéseket, a betegségre hajlamos embereket és a rendelkezésre álló kezeléseket.
Wilson és Jungner a kritikus 1968-as papírra írta le a jó szűrőprogram kritériumát.
Az Egészségügyi Világszervezet elfogadta ezeket a tíz kritériumot, amelyek még mindig a szűrőprogramok körüli viták alapjául szolgálnak.
- A feltett feltétel fontos egészségügyi probléma lehet.
- Elfogadott kezelést kell alkalmazni az elismert betegségben szenvedő betegek esetében.
- A diagnózisra és a kezelésre szolgáló létesítményeknek rendelkezésre kell állniuk.
- Felismerhető látens vagy korai tünetegyüttesnek kell lennie.
- Megfelelő vizsgálatot vagy vizsgálatot kell végezni.
- A tesztnek elfogadhatónak kell lennie a lakosság számára.
- Meg kell érteni az állapot természetes állapotát, beleértve a latenstől a bejelentett betegségig terjedő fejlődést.
- Meg kell állapodni egy elfogadott politikáról, akivel betegként lehet kezelni.
- Az esettanulmányok (ideértve a diagnosztizált betegek diagnózisát és kezelését) költségét gazdaságilag kiegyensúlyozottnak kell tekinteni az egészségügyi ellátás egészének lehetséges kiadásaihoz viszonyítva.
- Az esettanulmánynak folyamatos folyamatnak kell lennie, nem pedig "egyszer és mindenkorra"
Ne feledje, hogy a fenti kritériumok nem a tesztre koncentrálnak, hanem inkább annak a kontextusnak, amelyben használják. Ha még egyik kritérium sem teljesül, akkor az esélyek alacsonyak, hogy egy adott szűrővizsgálat javítani fogja a lakosság egészségét.
A szűrési kritériumok fejlődése
Wilson és Jungner nem azt akarták, hogy a javasolt kritériumok legyenek a végső válasz, hanem inkább a további megbeszélések ösztönzése. A technológia tovább halad előre, lehetővé téve számunkra, hogy egyre több betegséget érzékelünk egy nagyon korai szakaszban. De a betegség vagy rendellenesség észlelése nem mindig javítja az egészséget. (Például, mi a betegség szűrésének előnye, ha nincs kezelés?) Finomított szűrési kritériumokat javasoltak, amelyek az egészségügyi ellátás bonyolultságát idézik.
A genetikai szűrés szintén fontos előrehaladási terület, így a szülés előtti szűrés. Most már számos genetikai teszt áll rendelkezésre, és az alapellátás szakembereinek képesnek kell lenniük arra, hogy tájékoztassák betegeiket, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a genetikai teszteket nem szabad rutinszerűen alkalmazni. A betegeknek tisztában kell lenniük az előnyökkel és a kockázatokkal, mielőtt azokat bevennék. Ráadásul azok az egyének, akiknek nagy a kockázata egy bizonyos genetikai állapot kialakulásának kockázatára, ugyanúgy hasznot húzhatnak az egészségük egyéb összetevői, például a táplálkozás, a környezeti tényezők és a testmozgás kezelésében.
A kritikus kérdés, melyet kérni kell, mielőtt bármilyen vizsgálatot elfogadna a szűrővizsgálathoz, "A szűrővizsgálat általában jobb egészséget eredményez-e?"
> Források:
> Anne Andermann et al. Wilson és Jungner átdolgozása a genomikus korban: az átvilágítási kritériumok áttekintése az elmúlt 40 év során. Az Egészségügyi Világszervezet 2008-as közleménye; 86 (4): 241-320.
Harris R et al. A javasolt szűrőprogramok értékelésének kritériumainak átgondolása: Az Egyesült Államok Preventive Services Task Force 4 jelenlegi és korábbi tagjai. Epidemiol Rev (2011) 33 (1): 20-35.
> Tota J, Bentley J, Ratnam S, et al. Molekuláris HPV tesztelés bevezetése primer technikaként a méhnyakrák szűrésében: az aktuális paradigmaváltás bizonyítékai alapján. Preventive Medicine , 2017; 98 (Special Issue: Emerging paradigmok a méhnyakrák szűrésében): 5-14.
> Egyesült Államok Preventive Services Task Force. USPSTF A és B Ajánlások. Wilson JMG és Jungner G. A betegség szűrésére vonatkozó elvek és gyakorlat. Közegészségügyi dokumentumok 34. Genf: Egészségügyi Világszervezet; 1968.